A szén-dioxid-mérőnek a gyerek hátizsákjában jó helye lehet például az ásványvíztartó hálóban. Így elég jól méri, mennyire használt a levegő az osztályteremben, ez pedig elég jó közelítéssel mutatja, hogy ha koronavírusok lebegnének a légtérben, mekkora lenne a fertőzésveszély.
Az Egyesült Államokban már szülők tömegei csempészik a hordozható készülékeket az iskolákba, írta nemrég a The New York Times. Gyermekeik egészsége sok pénzt megér a szülőknek, a készülékek ugyanis több száz dollárba kerülnek (idehaza valahol 20 ezer forint alatt kezdődik az árskála). Helyenként ezt már intézményesítik is. New York városában minden önkormányzati iskolában így mérik a levegő minőségét, és a brit kormány is ezekben a hónapokban szereli fel az összes állami osztálytermet.
A dolog tudományos háttere, hogy a koronavírust meglehetősen bonyolult kimutatni egy helyiség levegőjéből. Ez azonban jól közelíthető a szén-dioxid mérésével. A vírusok (illetve az őket hordozó apró részecskék, az aeroszolok) terjedése nagyjából hasonló, mint a kilélegzett szén-dioxid felhalmozódása. Ha valaki terjeszti a kórokozókat, akkor a teremben a szén-dioxid szintjének növekedése nagyjából azt is jelzi, mikor kell szellőztetéssel csökkenteni a vírus mennyiségét. Ez egyébként sem árt, hiszen a sok szén-dioxid a levegő teljesen hétköznapi értelemben vett elhasználódását is jelzi. (Mindebből látszik, hogy a készülékek nem tévesztendők össze a szén-monoxid-érzékelőkkel, amelyek gázkészülékek közelében riasztanak, ha felszaporodik a mérgező anyag.)
HVG (43. sz.) előfizetéssel