Fém, műanyag, papír: kutatók újabb tanácsai arról, milyen felület mennyi ideig maradhat fertőző. Kínából rendelt csomaghoz például bátrabban nyúlhatunk hozzá, mint a metrófogantyúhoz.
Mégsem érdektelen, amit Günter Kampf és német kutatótársai a napokban, a mostani járványhoz hozzászólva tettek közzé a Journal of Hospital Infection (a kórházi fertőzések folyóirata) hasábjain. Korábbi – a mostani járvány előtti – koronavírusokat vizsgáló tanulmányokat összegezve megállapították, hogy míg például alumínium felületeken egyes vírustörzsek már két óra alatt elpusztulnak, más felületeken, például bizonyos műanyagokon akár kilenc napig is eléldegélnek. Papírral is megeshet, hogy a kórokozók 4-5 napig megmaradnak rajta.
Táblázatukban elég nagy különbségeket gyűjtöttek ki a korábbi munkákból a kutatók, ami nyilván arra utal, hogy az emberre veszélyes és korábban ismert többféle koronavírus-törzs (hozzáértők kedvéért: SARS, MERS, HCoV) túlélőképessége eltérő. A skála néhány órától a műanyagokkal kapcsolatban említett kilenc napig terjed. (Más kérdés, hogy az állatokat megbetegítő koronavírusok 28 napig is életképesek.) Az még kutásra vár, hogy a mostani, a Covid-19-et okozó mikroba (a SARS-CoV-2) hol áll ezen a skálán. Amíg ez kiderül, remélhetjük, hogy nem lóg ki nagyon (Kampf és társai is ezzel a feltételezéssel zárják összegzésüket), és nem éli túl a kínai utazást, amellyel példálóztunk.
HVG