A tudósok egy precíz modell segítségével két csoportra osztották a kísérleti alanyaikat:
– rutinfelhasználókra, akik beszélgetésre, értékes tartalomfogyasztásra használják a közösségi médiát;
– és azokra, akik érzelmileg kötődnek hozzá, vagyis állandóan a telefonjukhoz nyúlnak, és sok időt töltenek mások profiljainak nézegetésével, vagy csak a feed céltalan pörgetésével.
Meglepő módon arra jutottak, hogy mindkét csoport tagjainak mentális egészségére hatással van a közzöségimédia-használat, csak ellenkező előjellel. A Harvard kutatói három mércét használtak (szociális jólét, pozitív mentális egészség, önbevalláson alapuló egészség), és az eredmény egyértelmű volt: a rutinhasználat mindhárom skálán a pozitív, míg az érzelmi kötődés mindhármon a negatív tartományba esett.
“Általánosabban fogalmazva, az eredmények azt sugallják, hogy amíg tudatos felhasználók vagyunk, a közösségi média rutinszerű használata önmagában nem probléma, sőt hasznos is lehet. Az egészségtelen közösségimédia-használat leküzdésén a viselkedésterápia segíthet. Az önszabályozási készségeket fejlesztő programok például már hasznosnak bizonyultak a problémás internet- és közösségimédia-használat terén”
A negatív hatások ezzel szemben a közösségi médiát gyakran versenyként megélő fiataloknál jelentkeznek – ezek közé tartozik a depresszió, a szorongás vagy a FOMO (attól való félelem, hogy kimaradunk bizonyos dolgokból) is.
A kutató szerint a mentális egészségügyi szolgáltatások még mindig úgy működnek, ahogy száz éve: az orvos akkor fogadja a pácienst, amikor van rá ideje, és nem akkor, amikor a páciensnek a legnagyobb szüksége lenne rá. Allen szerint az interneten keresztül forradalmasítani lehetne a pszichológiai beavatkozásokat, valós idejű mentálhigiénés segítségnyújtás és támogatás formájában. Allen reményei szerint a közösségi médiás tevékenységekből származó adatok alapján a jövőben akár öngyilkossági kísérleteket is időben akadályozhatnának meg a szakemberek.
Qubit