Múlt héten ígéretet tettünk link olvasóinknak, hogy ha kérdéseinkre választ kapunk az OSZK igazgatóságától, megírjuk. Nos, biztatás ellenére nem érkezett. (MG) Másik hír az OSZK háza tájáról:
Király Péter ajánlása: Jó ideig lelkes olvasója, két évig még dolgozója is voltam a Széchényi Könyvtárnak, (éppen a Kézirattárban, ami egy hete nem tudja az olvasókat kiszolgálni). ’95 óta önkénteskedek a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK), ami ’99 óta az OSzK része. Ennek következtében valamivel többet tudok az intézményről annál, mint ami a hírekben napfényre kerül. Úgy alakul, hogy az utóbbi években a kutatásaim, vagy munkám miatt több nemzeti könyvtárral is közelebb megismerkedhettem, évekig dolgoztam a holland nemzeti könyvtár épületében, szakértőként hívtak előadni a belga és a német nemzeti könyvtárba, munkakapcsolatban voltam vagy vagyok a francia, finn, litván, görög, spanyol nemzeti könyvtárakkal. Az köztük és az OSzK közötti különbség több mint kétségbeejtő. Az elmaradás nem most kezdődött, nem egyedül a jelenlegi politikai vezetés hibája (több mint 10 éve a könyvtár akkori igazgatója beküldött az akkori miniszter asztalára egy ládányi abból a törmelékből, ami a könyvtár homlokzatásól aláhullott – aminek az eredményeként nem a homlokzatot tették rendbe, hanem egy fából készült alagutat építettek a bejárathoz, hogy ne az emberek fejére potyogjon). Az OSzK számomra nem csak olvasnivalókat jelent, hanem egy nagyon fontos szimbólum, a civilizáció, vagy ahogy egykori munkatársam, Ungváry Rudolf szereti nevezni, a “nemzet csinosodásának” fokmérője.