Két hete a Katalisten feltett kérdésünkre – melyet itt foglaltunk össze: link érkezett egy átfogó válasz, melyet egészben közlünk:
“Az alábbi témákat kellene nyilvánosan, tabuk nélkül megbeszélni:
1. Könyvtáros életpálya-modellek, azok várható pozitív és negatív hatásai (utóbbi összefüggésben a könyvtárosok érdekérvényesítésével, közalkalmazotti bértáblával);
2. Egészségkockázati tényezők a könyvtárakban, könyvtárosok egészségmegőrző magatartása (mit tesznek, tehetnek a megelőzés érdekében – a kiégéstől a testi tünetekig)
3. Könyvtárosképzés, továbbképzés, élethosszig tartó tanulás, online képzési formák miért nem terjednek – hosszabb ügyfélszolgálat, negyedéves munkaidő-keretben végzett munka (vö. “rabszolgatörvény”), helyettesítések, gyermek melletti tanulás stb.
Tudásmegosztás, a képzések haszna, mindezek mérhetősége.
4. Szellemi tőke, emberi erőforrások felmérése (kompetenciamérések) és azok kihasználása, HR a könyvtárban – munkatársak kiválasztása, betanítása, könyvtári munkapiac (régi szóhasználattal: munkaerő-piac – a “fruskáktól” a nyugdíjasokig), atipikus foglalkoztatási formák, külső (nem könyvtáros) szakemberek bevonása könyvtári munkafolyamatokba, közfoglalkoztatás, közösségi szolgálat, önkéntes munka, a párhuzamosan végzett (fölösleges) munkák kiszűrése (pl. duplán felvitt rekordok!), tudáshiányok (a nyelvtudástól a restaurálásig), robottechnika lehetőségei az élő munka kiváltására.
5. Mérési rendszer kidolgozása annak bizonyítására, milyen értéket képviselnek a könyvtárak a társadalom számára (a könyvtár környezete felől közelítve e témához). A döntéshozók (fenntartó, minisztériumok, politikusok) figyelmét hogyan hívhatnánk fel a témára? Mit jelent a könyvtár a használónak? A használók “könyvtárképének” változásai. A pálya presztízse.
6. Mihez kezdjünk a sok, leselejtezett könyvvel, raktárkisöpréssel, a könyvtárakat elárasztó felajánlásokkal (hagyaték, házikönyvtár eladó stb.) – az újrahasznosítás minél több példájával.”
KIT-összeállítás