2019. január 11-től az egész ország területén elérhetetlen a Scopus, a ScienceDirect és a SciVal adatbázisok mindegyike. Demeter Márton kutatónak a témában írt közleménye link bejárta a tudományos közösségeket és a magyar sajtót. Sajtótükör pl.:
– HVG: Újabb balegyenes a tudománynak: létfontosságú adatbázisok hozzáférhetetlenek link
– Index: Levágták a magyar kutatókat a tudományos vérkeringésről link
– Qubit: Magyar kutató: Lekapcsolták a villanyt, sötétbe borult a magyar tudományos élet link
– Qubit: Publikációs dráma a magyar tudományban: a magyar fél keménykedése éppen, hogy üdvözlendő link
– Napi: A tudomány legnagyobb harca ellehetetleníti a magyar kutatók munkáját is link
– Népszava: “Mi vagyunk az egyetlen ország, ahol rögtön a határnál vágták el a vezetéket” – Tudományos forrásoktól estek el kutatók link
– ATV: Adatbázis-ügy a tudományos életben: dráma vagy műbalhé? link
A híradásokból egyelőre krónikusan hiányoznak az Elsevier szempontjai – akármi is légyen az. Továbbá a SciVal tudománymenedzsment alkalmazásról is alig esik említés – amely a tudományos teljesítmény független felmérésére – volt – alkalmas. Az is homályban marad, hogy a ma már nem elérhető Scopus a négy nagy egyetemi rangsor inputja (szemben alternatíváival).
Az EISZ ugyanakkor ügyesen kommunikál a sajtóval, és időben elkészítette vonatkozó kiskétéját link is. A HVG kérdésére, hogy “mi lesz a kutatókkal és a kutatásaikkal, Urbán [Katalin, osztályvezető, EISZ] azt mondja, a kutatók eddig is meg tudták oldani a hozzáférést – el tudták kérni egymástól a tanulmányokat pdf-ben például. Ez persze többletmunkával és megnövekedett időigénnyel jár, “bízzunk benne”, hogy nem lehetetlenülnek el kutatások emiatt. Hozzáteszi, a könyvtárak is próbálnak segíteni pótolni a kiesést.” – A kutatóknak, tudománynak megint nehezebb lett – nem kevéssé: nem csak a nyomtatott, (vö.: link ) hanem immár az online források is radikálisan megcsappantak. A CEU könyvtári forrásainak is bizonytalan a további elérhetősége. Könyvtárosok számára stratégiai kérdés azonban, hogy a kutatók, egyetemi polgárok, tudományos döntéshozók mint a tudományinformációs rendszer célcsoportja, hogyan értékeli ezt a könyvtárosi kiállást saját és a tudomány érdekeik mellett. – Emlékeztetőül: a tudományos döntéshozók sem a könyvtárosok tényleges cselekedetei szerint, hanem a bennük arról kialakult kép szerint hoznak meg alkalmasint döntéseket. (MG)