Nem minden szempontból lett könnyebb a kutatók munkája az információtechnológia eszközeivel, egyúttal hatalmas távlatok is nyíltak. A könyvtáros nélkülözhetetlenné teheti magát – elismerés, munkahely megtartása stb. – ha a kutatók és kutatási döntés-előkészítők segítségére siet.
Mivel a kutatói szakértelem hiányos az új technológiák területén, a könyvtárosok – felkészültség birtokában – csökkenthetik kutatók az adminisztrációs terheket (melyikük zárkózna ez elől el?). Pl. az adatokra való hivatkozás támogatásával. A kutatók szívesebben megosztják a kutatók az adataikat, ha ezért valami ösztönzést kapnak – pl. hivatkozásokat, melyet a könyvtáros a hozzáférés növelésével (vö. pl.: repozitóriumok) támogathat.
A proaktivitás lehetősége: az Európai Tudományos Könyvtárak Egyesülete link ajánlásaiban javasolja az adatkezelési, szellemi tulajdonjogi támogatás és tanácsadás funkcióit. Jó hír, hogy bár e funkciók még nemigen léteznek Magyarországon, ezért a legjobb időben vagyunk, hogy meglévő tapasztalatok alapján felkészüljünk a holnap elvárásaira.
A National Science Foundation link illetve néhány más szervezet pl. adatkezelési tervet kér hozzá pályázóktól. Azaz: a könyvtáros segíthet ennek készítésében. Vagy: az EU 2020-től a pályázóktól a kutatási adatok megosztását várja el a kutatóktól. Mindezekhez szükséges a könyvtárosok adatkönyvtárosi készségeinek fejlesztése. S egyáltalán: legyenek adatkönyvtárosi állások.
Egyebek mellett ezekre hívja fel Koltay Tibor az Információs műveltség az adat-intenzív kutatás korában c. előadásának első harmadában a figyelmet.
– Az előadásra még visszatérünk. (MG)
YouTube