Az elmúlt öt évben az akadémiai könyvtárak 21%-ában nőtt a személyzet. Míg 19%-ában csökkent a finanszírozás és 60%-ban átalányfinanszírozás maradt. A teljes könyvtári kiadás átlag 57%-a a bérjellegű kiadások. Ez idő alatt 61%-uk képezte a munkatársakat vagy tervezte át személyzeti struktúrát az új technológia függvényében.
SZOLGÁLTATÁSOK – A legtöbb szolgáltatás igénybe vétele nőtt – a megtakarítások ellenére. Az öt leggyakoribb új szolgáltatás:
– webfejlesztés
– nyílt forrású intézményi repozitórium
– tanulmányi rendszer menedzselése
– digitális humán- és médiatermékek.
Ezenkívül az újdonságok része a tömeges nyílt online tanfolyam (MOOC), e-portfólió fejlesztés, alkotóműhely (makerspace), földrajzi információs rendszer (GIS).
TOVÁBBKÉPZÉS – A legtöbb könyvtár az alkalmazottaknak szerzői jogi, metaadat, adatmenedzsment, impact kutatás, oktatás tervezési és adatvizualizációs képzést adott.
TÁJÉKOZTATÁS ÉS KÉPZÉS – A tájékoztatási modellen változtatott az akadémiai könyvtárak 58 százaléka. Leggyakrabban az on-calling (készenléti, ügyeleti) személyzetre tértek át. Ezenkívül más egyetemi szolgáltatásokat is támogatnak, például tutorálás, tesztelés, ösztöndíjas digitális kutatóközpontok. A könyvtárosok több mint 6.2 millió tanulónak nyújtottak képzést. Ebből 43 százalék digitális volt. Tájékoztatást és tanácsadást a doktori programokat biztosító intézmények igényeltek leginkább (16 700), ezt követte a többi egyetem (5100), főiskola (7200) és alapképzést nyújtó iskola (2300).
A doktorit adó intézményekben az átlagos nyitvatartási idő heti 109 óra, az egyetemeken és a BA iskolák könyvtáraiban 87-88 óra, míg a főiskolákon 63 óra.
A gyűjteményre szánt kiadás a doktori intézményekben több mint 5,5 millió dollár volt, az egyetemeken 700 ezer dollár, az alapképző iskolákban közel 500 ezer dollár. A költségek 70-80 százaléka az említett intézménytípusokban az aktuális évi előfizetésre ment el. Kifejezetten az újság előfizetésekre az akadémiai könyvtárak átlag 70 százalékot költöttek. (ref.: Habók Lilla)
ALA