Az alkotóterek kialakításáról egyelőre csak közvetett eredmények vannak. Az elsőéves hallgatóknak még nehéz a kritikai gondolkodás, mivel eddig főleg tesztekhez és memorizáláshoz szoktak. Az y-generációnak idő kell az elvont gondolkodási képesség fejlesztésére, különben elsőévesként a tanulás megpróbáltatás lesz számára, és sok időt kell fordítania a feladatok megértésére. A kreatív és független gondolkodási képesség egy metaforikus ugrópont, ami átsegíti a diákokat az akadályokon; a feladat az oktatókra vár, a sikerhez megfelelő környezet szükséges. Az alkotótér új szintet jelent az interaktív tanulásban. A szerző sok évig egy Montessori iskolában volt könyvtáros, ahol látta a tanulók eredményeit több érzékszervre ható (multi-sensorial) tanulási környezetben. Egyetemi könyvtárosként naponta látja az elvont gondolkodás hiányát és a több érzékszervre ható tanulási környezet szükségességét a felsőoktatásban. Minden diáknak meg kell tapasztalnia az alkotás lehetőségét, szerencsés esetben az alkotótér éppen ezt szolgálja.
A könyvtáron belüli és kívüli alkotótereket még meg kell ismerni. Ezek nem feltétlenül szükségesek, de alkalmazkodási képességük alapján helyük van a campuson. A könnyen változtathatóság a könyvtárosok jövőbeni oktatásához és tréningjeihez is szükséges. A következő könyvtáros-generáció ismeri az új trendeket, érti, hogy a jövőjét biztosító új ötletekkel szemben rugalmasnak és nyitottnak kell lennie. (A campus és a könyvtár együttműködése az alkotóterekkel; ref.: Viszocskné P. É.)
Humanus