(frissítve) Frances McDormand megkapta az Oscar-díjat a Három óriásplakát Ebbing határában főszerepéért. A színésznő az este legemlékezetesebb köszönőbeszédét adta elő. Megkért minden női jelöltet a teremben, hogy álljanak fel, (külön kiemelve Meryl Streepet, mert ha ő feláll, követik mások is), és azt mikor felálltak azt mondta: “(…) két szót szeretnék itt hagyni ma estére: Inclusion rider” – Ha valaki nem érti, nem kell rosszul éreznie magát: még a Guardian percről percre tudósításában sem értették először, hogy miről van szó, de a Hollywood Reporter is külön magyarázócikket írt gyorsan. (És valószínűleg a kifejezés Google-keresései is megugranak most.) Szóval, ha jól értem, az inclusion rider a filmszakmában kötött szerződésekben megjelenő pont, ami arról szól, hogy a színész kikötheti, a forgatáson törekedni kell a nemi és faji egyenlőségre a stábtagok között. Frances McDormand tehát valószínűleg azt akarta jelezni, hogy minél többen kössék ezt ki a szerződésükben.
– A könyvtáros szakemberben felmerülhet: mennyiben adja vissza a könyvtár munkatársainak összetétele a környező társadalom demográfiai összetételét? Milyen a környező társadalom illetve a könyvtári munkatársak nő-férfi, fiatalok / idősek aránya, milyen a faji stb. megoszlás. A dolog marketing-vonzata: a közösség ezen vagy azon részcsoportjához tartozó kolléga minden jó szándéka ellenére saját részcsoportja szempontjait jobban képviseli szerzeményezésnél, a terek kialakításánál, a tájékoztatásnál, és kevésbé veszi a nem saját csoport szempontjait. Kisebb-nagyobb küszöbfélelemmel rendelkező mozgássérült használó például nagyobb induló bizalommal fordul szintén mozgássérült könyvtároshoz (a mozgássérült kifejezést ki-ki tetszése szerint kicserélheti tetováltra, romára, idősre, fiatalra stb.). (MG)
444