Egyetemet végezni, utána pár évig kutatni és PhD-t írni, majd az egyetemi doktori végzettség birtokában a nemzeti levéltárban, a nemzeti múzeumban vagy a nemzeti könyvtárban keresni állást – ezt csak a nagyon elhivatottak vagy a havi keresetre rá nem szorulók engedhetik meg maguknak.
… a felsőoktatási és a kutatási szféra is ki tudta húzni magát a közalkalmazotti bértábla hatálya alól, igaz, egy tanársegéd bruttó 221 ezer, vagy egy adjunktus 277 ezer forintos fizetése még így is messze elmarad nemcsak az Aldi-pénztárosok, de még a költségvetési szféra átlagfizetésétől is. Hogy e szakmák dolgozói magasabb fizetést kapnak például a közgyűjteményi dolgozóknál, az annak is köszönhető, hogy aránylag jó az érdekérvényesítő képességük. A felsőoktatási és az akadémiai közeg mindig is “közelebb volt a tűzhöz”, a tanár- vagy egészségügyi sztrájktól pedig minden kormány tart, míg a könyvtárosok vagy levéltárosok sztrájkja enyhén szólva sem ütné át az ingerküszöböt. Így marad a petíciózás: hétfőn például egy húszméteres tekercsen adta át a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete a béremelés ügyében gyűjtött aláírásokat az erőforrás-minisztérium kulturális államtitkárságának.
HVG 4. sz. (regisztrációval)