Gyarmathy Éva, pszichológus: Elő kell venni azokat a módszereket, amikkel korábban műveltük az agyunkat, és a műveltséghez tartoztak: mozgás, művészet, stratégiai játékok. Ezeket – mint fejlesztő eszközöket – teljesen elfelejtettük, vagy verseny lett belőlük. Ha valaki nem tud olvasni, akkor még többet gyakoroltatjuk vele az olvasást. Pedig sokkal hamarabb olvasna, ha valamilyen mozgásos tevékenységet végezhetne. Erről szólnak a különböző fejlesztések, ahol mozgással fejlesztik az idegrendszert, és amelyekre egyre több gyereknek van szüksége. Nagyon különbözőek a gyerekek abban, hogy ki mennyire használja az egyik vagy másik (a mozgásos, a vizuális, a verbális) információfeldolgozást. Azok vannak a legnehezebb helyzetben, akik mozgásosak, mert erre nem épít az iskola, sőt bünteti a tanórai mozgást. És nagy számban vannak a mozgással tanulók között a hátrányos helyzetű gyerekek. A 60-as években egy vizsgálat bizonyította, hogy hároméves korig a hátrányos helyzetű gyerekek intelligenciában jóval a többiek előtt jártak, addig ugyanis azt a mozgáson keresztül lehet vizsgálni. Hároméves kortól már verbális tesztekkel mérik a gyerekeket, és így hirtelen a sor végére kerülnek, akik más módon okosak.
HVG