Berlin Lichtenberg kerületének link egyik könyvtárban jártam. Lakótelepi környezetben üde belső térben található a gyűjtemény. Emeletre kellett lépcsőzni, nekem nem tűnt fel sehol akadálymentese belépésre utaló jelzés.
Kedves, mosolygós könyvtárosok fogadtak bennünket, örültek, hogy szeretnénk megnézni a könyvtárat. Három térrészt találtunk. A középsőbe, legkisebbe érkeztünk. Mindenütt maguk kölcsönöztek az olvasók, kivétel a gyermekkönyvtári rész volt.
A könyvtár fontos dolgokra nem vállalkozott.
– Láthatóan nem az iskolai oktatás segítője volt, különösen nem a felsőoktatásé.
– Nem kíván semmilyen ismeretterültben elmélyedő ismerteket adni.
– Nem tartotta feladatának a hely szellemének megerősítését.
Viszont
– olvasni-, nézni, hallgatni, lapozgatni valókat ajánlott minden korosztálynak.
– Az olvasás öröméért való olvasás, az alapvető tájékozódás, a szórakozás, a rekreáció helyszíne kívánt lenni.
– Friss volt és üde.
Az a falat a könyvtári tortából, mely a legfinomabb és a legkedveltebb. Semmi komoly és semmi nehéz. Semmi nehezen emészthető. (Czupi Gyula)
– A fotókat ld.: link
Czupi Gyula