Az intézmény jó hírneve azon múlik, hogy az olvasók tudatában vannak annak, hogy értük vagyunk, és ezért a legfontosabb védművet jelentik. Három módon is javítható egy intézmény hírneve.
– Az első a közösség támogatásának megszerzése.
– A második, hogy a könyvtárosok – komfortzónájukat elhagyva – újítóként lépjenek fel ott, ahol erre szükség van.
– A hatékony számítógépes biztonság azon múlik, meg tudjuk-e védeni hosszú távon az érzékeny adatokat.
A biztonságos hírnév a könyvtárak számára azonban számos tényezőn múlik. Ezek közül kettő nagyon fontos. Gyűjteménykezelőként hosszú távon kell a hozzáférést garantálni, és ez valamelyest analóg az adatvédelem folyamatos kihívásával. A jó hírnév biztosítása attól is függ, tisztában vagyunk-e azzal, hogyan használják az emberek az információkat, és mit várnak vagy remélnek a jövőben. Ezek a tényezők a könyvtáros szakma készségeit gyorsan változó területekre viszik. Információs profikként kötelességünk a küldetésünket úgy alakítani, hogy belepasszoljon a korba, amiben élünk.
Jelenleg ez azt jelenti, hogy a teljes információs életciklust integráljuk állandó gyűjteményeinkbe, ez adatgondozást is feltételez – komoly szerepet vállalva olyan új területeken, mint a repozitóriumok kialakítása -, és még sorolhatnánk. Sikerülni fog? Nem tudjuk. Lehetünk önelégültek? Kizárt.
Nagyon fontos a szakmai előírások betartása is (a viselkedés, a munka és a tisztelet terén). Szakmánkban sokszor látunk a kifejezés szabadsága és a magánszféra védelme között dilemmát. Mindig óvnunk kell olvasóink és munkahelyünk biztonságát. Ez biztosítja a fejlődést, és megakadályozza, hogy egy csapásra elvesszen jó hírnevünk. Ahogy a számítógépes biztonság mindennapos kérdés, sok esetben a jó hírnév a biztos pont a gyorsan változó világban. (Vigyázz a hírnevedre, hogy a könyvtárad biztonságban legyen!; ref.: Murányi L.)
Humanus