Jó, hogy tudatosul bennünk: hamis hírekkel is bombáznak bennünket

Rácz András: … az orosz külpolitikai koncepcióban kerek perec benne van, hogy az állami média az orosz külpolitikai eszköztár integráns része. Nem nagyon tudnék hasonló európai példát mondani. Az RT az egy kormányzati szerv állami pénzen fenntartva. Az ő gondolkodásukban az információs háború egyenértékű a szárazföldi, légi vagy tengeri hadviseléssel.
hvg.hu: A hamis hírek pedig a nem integráns részei.
R. A.: Ugyanaz az eszköztár. A Putyin-közeli Jevgenyij Prigozsin nevű oligarcha neve éppen most került fel az uniós a szankciós listára. Az ő nevéhez fűződik a szentpétervári trollgyár. Ez ugyanúgy a külpolitikai eszköztár része – úgy is lehetne fogalmazni, hogy az eredeti szerszámosládában van ez eszköz is, legfeljebb más színűre van festve kicsit a csavarkulcs. Ugyanazt próbálják elérni ugyanazok. De itthon nincs szó arról szó, hogy a hamis híroldalak leuralták volna a magyar hírfogyasztást. A Globsec Policy Institute régiós felmérése szerint a csehek hisznek a környékünkön a legjobban az alternatív médiának, ott ez az arány 24 százalék, míg nálunk a válaszadók mindössze 16 százaléka adott hasonló választ.
hvg.hu: Mégis mindenki erről beszél.
R. A.: Az, hogy beszélünk róla és tudatosul bennünk, hogy van olyan ellenérdekelt fél, aki efféle eszközöket használ, kifejezetten hasznos. A fenyegetettség felfogása, tudatosulása a hatékony védekezés első lépése. Én örülök, hogy erről beszélünk, mert hozzásegíti a magyar társadalmat ahhoz, hogy védettebbé váljon az ilyen információs nyomásgyakorlással szemben.
– Az orosz propaganda célja, hogy megossza a nyugati társadalmakat, aki elhiszi, amit mondanak, az saját magának árt. A szovjet időkben maskirovkának hívták a dezinformációt, a központilag irányított félrevezetést, a ma használt taktikák alapjai innen származnak. (444)
– A magyar közmédia úgy terjeszti az orosz háborús propagandát, mintha közvetlenül Moszkvából szerkesztenék (444)

Régebbi hírforrás(ok): Bedőlünk-e a Geraszimov hadműveletnek, vagy képesek vagyunk kritikus olvasásra? link