Felsőoktatási könyvtári márka — a javítás útjai

A múlt héten ismertetett referátumot link folytatva…
1. A könyvtárak legyenek láthatóbbak. — Kísérletet kell tenni a nem használók és a könyvtárat ritkán használók bevonására. Alkalmazni kell a digitális forradalom új módszereit a szolgáltatások és azok összekapcsolása terén. Gondot kell fordítani a használói élményre, amelyet a találkozási pontokon (a kölcsönzőpultnál, a tájékoztató ponton, a könyvtárközi kölcsönzési részlegben stb.) szerez meg az olvasó. A használók bevonása kulcskérdés, akár már a tervezés időszakában is. Nemcsak a könyvtárba látogatók, hanem a virtuális használók igényeit is figyelembe kell venni.
2. A könyvtárak teremtsenek vonzó környezetet. — A könyvtárban legyen olyan a hangulat, ami vonzza a látogatókat. Ennek környezeti tényezői például a kávézó, a tanulási és információszerzési köztér, a kényelmes és mozgatható bútorzat, a csendes és a csoportos foglalkozásokhoz alkalmas terek, a kommunikációra kész személyzet. Olyan szolgáltatásokat kell nyújtani, amelyek hírét a használók ‘elmesélhetik’ egymásnak.
3. Legyen a könyvtárnak stratégiai terve a brandingre (márkaépítésre). — Ez a könyvtári szolgáltatások és programok népszerűsítését szolgálja. A személyzetet is megfelelő képzésben kell részesíteni. A branding kihat a könyvtár összes tevékenységére, szervezeti kultúrájára, szabályait és általános szemléletét is beleértve. A könyvtár közösen kialakított jövőképe jó kiindulópont a brandinghez.
A brand jóval több, mint egy logó vagy szlogen — a használói élmények összességét jelenti, és a könyvtár mindazon pontjait érinti, ahol a könyvtáros és az olvasó találkozik egymással. Az érintett közösség elvárásai, annak változásai igen lényegesek ebből a szempontból. (ref.: Hegyközi I.)

Hírforrás:
Humanus