Önkéntesen a könyvtárban — diskurzus sztenderdek nélkül

A német könyvtárügyben heves vita dúl az önkéntes munkát vállalók programszerű alkalmazásáról. A helyeslők táborában a pragmatikusok az így megtakarítható anyagiakkal érvelnek. Mások az önkéntes társadalmi munkában a demokratizmus erősödését látják. A szkeptikusok kételkednek ezekben az érvekben, a bevezetést határozottan ellenzők pedig a szakmai érdekek sérülésének, a könyvtárak presztízsveszteségének tartják a kvalifikált munkaerők képzetlenekkel való felváltását.
Az önkéntes munka bevezetése s ezzel párhuzamosan a fizetett munkahelyek csökkentése az állami politika általános törekvése, de figyelemre méltó, hogy nem minden foglalkozási ágat érint azonosan. Mikor például a nemzetközi PISA-vizsgálat a német oktatási rendszer eredményességét több ponton megkérdőjelezte, az állami politika a kisgyerekekkel foglalkozó nevelők számának és kvalifikációs követelményének emelésével válaszolt. Az is elképzelhetetlen, hogy a kórházi műtőasztal köré társadalmi munkás segítőket állítsanak. — A könyvtárosok egy része úgy véli, hogy a társadalmi munkások a könyvtári munka peremén fognak kisegítőként elhelyezkedni, beállításuk nem érinti érdemben a kialakult munkaköröket. Ez illúzió. Az önkéntes munkakörök bevezetésénél a politikusokat nem a társadalmi demokratizmus szélesítése motiválja elsősorban, hanem a munkaerőre fordított kiadások csökkentése. A könyvtárosok érvei a vitában meglehetősen szubjektívek, mivel nem állnak rendelkezésre szakszerűen kidolgozott sztenderdek a könyvtári munkaerők tényleges tevékenységéről. – F: A német könyvtárügy stratégiai terve, a”Bibliothek 2007″ és következményei. A könyvtárban dolgozó önkéntesek szerepének újragondolása / ref.: Katsányi S.