Ha az előző cikk gondolatait folytatjuk, szép példákat találunk a kultúra anomáliáira a Könyvtárostanárok IX. Nyári Akadémiájának előadói nyilatkozatai között.
Az “A” előadó szerint a könyvtárhasználatnak nem egy tantárgyhoz kell kötődnie, hanem kereszttantárgyként átszőnie valamennyi ismeretkört.
A “B” előadó az iskolai könyvtárak és az egységes könyvtári rendszer viszonyát elemezte, rávilágított a kulturális miniszter, mint ágazati irányító, szabályozó, fejlesztő és ellenőrző szerepére.
A “C” előadó a könyvtár, az információ gondozását nem a kulturális tárcára, hanem az információs politikát formáló szervezetre, intézményre bízná. Az előadásjegyzetek részleteiből látható, hogy az “A” előadó inkább férfias, kollektivista értékeket pendít.
A “B” előadó erőteljesen bizonytalanságkerülő, nagy hatalmi távolságot és kollektivizmust sugall. A “C” előadó a “B”-vel ellentétben bizonytalanságtűrő, kis hatalmi távolságot tartó és individualista. A Hofstede kultúrafelmérését támogató ún. GLOBE-felmérés természetesen ennél finomabb elemzőeszközöket alkalmaz. A példából azonban szemmel látható az előadók eltérő szocializáltsága és a kultúrából adódó vezetési, irányítási stílus. (A kultúra és a vezetési stílus összefüggéseire a KIT következő számában visszatérünk.) (MG)
Gondolatok a Könyvtárostanárok Akadémiájáról (vö.: a kultúra)
Régebbi hírforrás(ok): Mikulás Gábor