A könyvtárhasználók is rendre döntéseket hoznak: elmennek-e könyvtárba / nem mennek, beiratkoznak / nem teszik, hosszabbítanak / nem hosszabbítanak, visznek könyvet a gyereknek is / nem visznek stb. Döntéseikben jellemzően a nekik “alapbeállításként” szereplő opciót választják.
Azokat a kis ösztönzőket, melyek befolyásolják a döntést, nudge-nak (ejtsd: nádzs; magyarul bökdösés) nevezik. (A téma módszertanának kidolgozásáért 2017-ben Richard Thaler és Cass Sunstein kapott Nobel-díjat.)
Ha a könyvtáros tudatosan megváltoztatja a szolgáltatásának alapbeállításait saját, jónak tartott értékei szerint (az etikai határokon belül), akkor számára kedvezően megváltoztatja a használók döntését. Konkrét lehetőségekkel pl.:
– A Halis-könyvtár azt kívánatos példát kommunikálta, hogy a jeles tanulók 70%-a könyvtártag link .
– Nincs akadálya annak, ha kölcsönzéskor sztenderd módon kínáljunk felülértékesítést, pl.: “Ajánlhatok-e könyvet közvetlen hozzátartozójának is?” – Így eséllyel növelhetjük a kölcsönzött dokumentumok mennyiségét.
– Beállíthatjuk integrált könyvtári rendszerünket úgy, hogy használónknak levelet küldjön tagsága lejárta előtt, hosszabbítást és kölcsönmöznivalót / könyvtári programot javasolva, vagy éppen születésnapja alkalmából, hasonló céllal.
– Katalógusunk – ha az jobb minőségű – keresés esetén hasonló dokumentumokat (read alike) is kínálhat. (MG)
Új Egyenlőség