Két hete “bökdösés” kapcsán bemutattunk link egy kisebb dark pattern (sötét minta) arzenált, majd az etikai szempontokra link tértünk ki . Kérdésünk: mely módszereket alkalmazhatja a könyvtár?
Van, ahol az állam is aktívan fellép az etikus marketing mellett. Adatvédelemi szempontot szem előtt tartva pl. Kalifornia állam megtiltotta a dark pattern-használatot, pl.:
– nem lehet dupla negatív módon fogalmazni ( pl.: “nem engedem, hogy nem használhatja fel”)
– nem lehet végigolvastatni az ügyféllel a meg nem rendelés negatív hatásait.
A könyvtárra ez a beszédmód nem jellemző, viszont sajnos gyakran fogalmazunk túl bonyolultan egyszerűbb felhasználók számára. (Bár korántsem annyira, mint pl. az energiaszolgáltatók kommunikációja.)
– A könyvtárban lassan egyre többen megértik: a nagyobb választék nem feltétlenül jobb; ld.: választási túlterhelés link . E belátás felhasználásra tehát legális marketing-lehetőség a könyvtárban is
– A social proof azt jelenti: másoljuk a többieket. A könyvtárat érintő jelentéség pl.: szívesebben olvassuk azokat a könyveket, amelyeket mások is. Szemben a régóta porosodókkal. A sikerlisták (legyenek csak adott témára fókuszálók) tehát növelik a forgalmat.
– Élhetünk a tárgyszerű fogalmazás eszközeivel is. Jelenleg túl gyakran fogalmaznak a könyvtárosok homályosan. Ami feltehetően a mért, objektív adatok tudatos vagy nemtörődöm hiányra vezethető vissza. A könyvtárban is veszély ugyanis: a szubjektíven megfogalmazott üzenet nagyobb stresszt okoz a könyvtárhasználóban is.
– A könyvtárban is jó, ha nem sürgetjük a használót. Minél nagyobb ugyanis a stressz, annál nagyobb a sietség. Ami viszont hosszabb távon ellenérzést alakít ki a könyvtárral kapcsolatban is.
– Nem ütköznek etikai korlátokba a mikrodöntések. Amikor egy könyvtári honlapon a piros szöveg hagyományosan figyelemfelhívás; a zöld pedig megnyugtató – a könyvtár szándékai szerint. (MG, “A felhasználók nyomasztása nem éri meg a cégeknek – akkor miért próbálkoznak vele mégis?” c. podcast alapján)
G7