A hazai könyvtárak célcsoportja a hazai lakosság 100%-a. Az intézmények névadásának fő célja egy-egy neves előd emlékének őrzése, ápolása. De nem tekinthetünk el az arculati pr-től sem: a célcsoport feltehetően vonzóbbnak talál egy olyan intézményt, melynek névadójával – annak neme, tevékenysége, aktuális jelentése kapcsán – jobban tud azonosulni. Többek között ezért is érdekes áttekinteni a hazai könyvtárak névadásának állapotát.
E táblázatban link láthatjuk intézményeink névválasztási szokásait. Sok könyvtár viseli közismert költők, írók és más nemzeti nagyságok nevét, illetve szép számmal fordulnak elő olyanok is, akik egy-egy helyi születésű vagy vonatkozású személy emlékének adóznak tisztelettel. Ám ők vannak kisebbségben. A nyilvánosan elérhető legfrissebb, 2021-es könyvtári statisztikai nyilvántartás alapján szűkítettük a kört a működő közkönyvtárakra, melyek közé kereken 1500 (100%) intézmény tartozik. Az 1500-ból
– 276 könyvtár (18,4%) viseli férfiak és 6 (0,4%) nők nevét
– 1218 (81,2%) intézmény nem kapcsolódik emberi névadóhoz.
Az utóbbiakat három részre osztottuk: 1218 könyvtárból
– 1120 (74,7%) nemes egyszerűséggel “Könyvtári, információs és közösségi hely”,
– 45 (3%) a településről kapták a nevét
– 53 (3,53%) egyéb név (önkormányzatok, alapítványok, stb.) alatt fut.
A Könyvtári, információs és közösségi helyeken túl további 8 “Községi Könyvtár”, és még 12 “Városi Könyvtár”. Ezek az el nem nevezett intézmények a vizsgált halmaznak pontosan 76%-át teszik ki.
Következő lapszámunkban részletesen kitérünk az emberi (férfi és női) névadók kategóriáira is.
Szincsák István