2008. szeptember 30-án Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata (konzorciumi partnerekkel: Bugac, Pálmonostora, Tiszaalpár önkormányzata) pályázatot nyújtott be a TIOP Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése — ‘Tudásdepó-Expressz’ c. pályázatra, amelyen sikeresen szerepelt. A pályázat 46 millió Ft-ot kapott, a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtárat érintő összeg ebből: 24.460.740.- Ft. Beszerzendő tételek: speciális számítógépek, Braille-kijelző látás- és hallássérülteknek, szkenner a városi könyvtár helytörténeti gyűjteménye digitalizálásának megkezdéséhez, RFID rendszer (olvasói azonosító és állományvédelmi rendszer a városi könyvtár számára) kiépítése.
A könyvtárban elektronikus könyvbedobó rendszert alakítanak ki, amely révén az olvasó a nap 24 órájában — a nála lévő könyveket bármikor bedobhatja a könyvtár kapuján elhelyezett tárolóba.
— Tűnődöm az utolsó tételen: az elektronikus könyvbedobás nyilván korszerűbb, mint a nem elektronikus könyvbedobás. A könyvtári szakirodalom ‘tudásdepójában’ régóta számos példát lehet találni a nem elektronikus (egyben jóval közpénz-kímélőbb) könyvbedobásra is. Melyre — én legalábbis — nem tudok hazai példát (ha tud valaki, kérem segítsen!). Ezért bizonytalan vagyok, melyik elvet vegyem elő: aki hű a kicsiben, az hű a nagyban is. Vagy: a fejlődés egy lépcsőfokának átugrása. A sok pénzen szerzett tapasztalatok majd megmutatják… Koroknai Sándor szokta volt mondani: a támoptiop sok közpénzt költ arra, amit gyakran tudással is meg lehetne oldani. Ezért speciális ‘tudásdepó’ a mienk 😉 Viszont megtudhatjuk, mennyi a CONK = cost of not knowing. (MG)
Sirius Rádió