Barabási Albert-László hálózatkutató az utóbbi öt évben nagyszabású képzőművészeti projektbe fogott, ennek volt előzménye 2021-ben a Ludwig Múzeum Rejtett mintázatok című kiállítása, amely a Barabási Lab 25 évének meghatározó műveit mutatta be a hálózati vizualizáció alakulásának, fejlődésének nyomon követésével. Ezúttal a tudomány és a művészet határvidékén mozgó, adatalapú képalkotásban keres új utakat. Kézműves festés, 3D-s nyomtatóval faragott festőhengerek: a matéria és a digitalizáció egyszerre jelenik meg a termekben. Barabási három éve hozta létre Budapesten a Barabási Atelier-t a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakáról válogatott fiatalokkal.
A kiállítás bemutatja, hogyan kapcsolódik össze a tudományos kutatócsoport és az alkotóműhely működése. Időben visszautazunk filmbejátszáson Erdélybe, a Barabási családhoz, a szobafestő nagypapához, akit gyerekként elkísért a munkába. Onnan jött képzőművészeti indíttatása, a műtárggyá vált 12 festőhenger, amelyet az Atelier tagjai fejlesztettek ki a dataizmus vizuális eszközeként. A mindennapjainkat átszövő adatok, az azokból kirajzolódó hálózatok vizsgálata áll a dataizmust körüljáró kiállítás középpontjában, amely három nagy ciklust és egy meglepetés záróművet foglal magában.
– A Fake News (álhírek) teremben a neonszínek alatt “futnak” az egymásra hengerelt álhírek szövegüzenetek formájában.
– A Banned Books (betiltott könyvek) teremben a világ különböző pontjain betiltott könyvek, azokból vett szöveges idézetek, valamint installáció formájában karóra tűzött kötetek láthatók.
– A Numbers (számok) teremben az adatok által megformált önarcképen Barabási a saját élete számait variálja egymásra rétegzett információkként, hogy felhívja a figyelmet, mennyire behálózzák életünket az adataink.
HVG (13. sz.) / térítéses tartalom