Szeptember 8. az írástudatlanság elleni küzdelem világnapja, amit mi a lakosság 20-30 százalékának funkcionális analfabetizmusával ‘ünneplünk’. Gyerekeink ötöde hagyja ott az általános iskolát évente úgy, hogy nem érti, amit olvas, a felnőtteknél pedig még rosszabb ez az arány. Erőltetjük a ma már használhatatlan kötelező olvasmányokat, miközben a kerettanterv szerint “csak a halott szerző a jó szerző”. Ugyanakkor majdnem minden a családban dől el.
Az analfabetizmus összképét tekintve a fiúk is tanulhatnának a lányoktól: a felmérések szerint a lányok körében sokkal alacsonyabb a funkcionális analfabéták száma. Nagy Attila ezt azzal magyarázza, hogy a diáklányok eleve szabálykövetőbbek, konformistábbak az iskolapadban. Nincs értelme a kötelező olvasmányoknak. ‘Az olvasmányok megválasztásával a fiúk kedvében kellene járni’ — véli Nagy Attila. Írni és olvasni ugyanis akkor fog a gyerek, ha érdekli az, amit lapozgat, ha örömet okoz az olvasás.
— Kapcsolódó tanulmány: Az írástudatlanságról a kompetenciamérési adatok alapján link
HVG