Az elöregedő társadalmak miatt az Alzheimer-kór robbanásszerű terjedése várható. Ennek legismertebb tünetei az emlékezetvesztés (közel álló személyek és mindennapi használati tárgyak nevének, rutinfeladatoknak, nemrég történt eseményeknek az elfelejtése), a problémamegoldási, a gondolkodási, a tanulási, a tájékozódási és a beszédképesség romlása, később a személyiség megváltozása, ami hangulatingadozásban, bizalmatlanságban, depresszióban vagy agresszív viselkedésben nyilvánulhat meg. Bár a szimptómák egy része már 6-10 évvel a betegség kifejlődése előtt is megmutatkozhat, ezeket a legtöbbször sem az érintettek, sem a környezetük nem ismeri fel (vagy nem vesznek róluk tudomást).
Az eddigi kutatások szerint a demenciát okozhatja egyebek mellett a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás, a hosszan tartó stressz, az alvászavarok, az elhízás, a mozgásszegény életmód, a dohányzás (passzívan is), a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, az elhanyagolt 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérzsírszint, a halláskárosodás, a nem kezelt látássérülés, a magány, a szellemi inaktivitás is – sorolja a tekintélyes amerikai Mayo Klinika ismertetője. Komoly veszély továbbá a légszennyezés és a szegénység is.
Több vizsgálat arra hívja fel a figyelmet, hogy a betegek helyzetében komolyabb javulást lehetne elérni, ha – a kutatásokra fordított dollármilliárdok töredékéből – a demens személyek gondozásával foglalkozó segítő szakembereket támogatnák. Gyógyítani nem lehet a demenciát, sőt sokszor elkerülni sem, az esetek nagyjából 45 százalékában viszont a tudomány mai állása szerint késleltethető vagy teljesen meg is előzhető az időskori elbutulás. – Lássuk a lehetőségeket:
1. Ehhez többnyire egyszerű életmódbeli szokásokat kell begyakorolni, illetve olyan tevékenységeket végezni, amelyek segítenek megőrizni az emlékezet frissességét és a kognitív funkciók működését. Értelemszerűen olyasmiket, amik a befolyásolható rizikófaktorok ellen hatnak.
2. Minél több mozgás, minél kevesebb ülés – hangzik az első szabály, amelynek létjogosultságát egy tavaly publikált, nagymintás életmódkutatás is visszaigazolta. E szerint akik a korábbi ülő életmódjuk után naponta csupán 10 percet tornáztak némi iránymutatás alapján, azoknál máris csökkent az Alzheimer-kór kialakulásának esélye. (folyt. köv.)
HVG (13. sz.) / térítéses tartalom