Du és társai kimutatták – hivatkozik Ván Péter elméleti fizikus, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a BME kutatója a MI tanítása kapcsán -, hogy a több gépi ágens vitatkoztatásával javul a válaszok pontossága. De Estornell és társai azt is kimutatták, ha a modellek hasonló korpuszon tanultak, a vita a közös tévhitekre konvergál – a visszhangkamra-hatást nem a viták száma oldja fel, hanem a keretek különbözősége. A gépi diverzitás azonban kontrollált diverzitás: valaki megválasztotta a korpuszt, az architektúrát, a kiértékelési kritériumokat. A különbözően betanított gépek különböző válaszokat adnak, de a kereteket, amelyeken belül kérdeznek, továbbra is emberek határozták meg. …
A domináns keretbe beolvasztott tudás nem képes megkérdőjelezni saját axiómáit – ehhez kívülállás kell.
… A tudomány történetében az újdonság ritkán jött a centrum intézményeiből; inkább a perifériáról érkezik, ahol a kereten kívüliség nem hátrány, hanem a másként látás feltétele. Az axiómaredukció forrása ma is az, aki a domináns keret axiómáit mint axiómákat képes látni, és nem mint természetes hátteret. (Qubit)
Leginkább ez ok miatt van a KIT-ben az “A szakma határairól” és az “Analógiák” rovat.
Az okok csokorba szedve:
1. A szakmai vakság csökkentése, szélesebb látókör.
2. Innovációs lehetőségek kutatása (ld. a fenti példát).
3. Lehetséges, szakmán kívüli együttműködő partnerek, vagy akár ügyfelek azonosításának lehetősége.
4. Stratégiai marketing, azaz mások szempontjait megismerve eredményesebben lehet szolgáltatást fejleszteni.
5. Az előbbi pont következő lépése az eredményes. szolgáltatáson és könyvtáhasználaton nyugvó, valódi elismerés
6. … mely által teljesítményen, szolgálaton és reálisabb önismereten alapuló szakmai öntudat érhető el. (MG)
Qubit (részben előfizetéses tartalom)