A 9 hazai egyetemen elérhető link Scopus AI az Elsevier új, mesterséges intelligenciára épülő párbeszédszerű módon működő kutatástámogató felülete, amely nem egyszerű kereső, hanem egy AI-vezérelt “research assistant” a Scopus adatbázison belül. AI Query Builder azonosítja a kulcsfogalmakat, felismeri a szinonimákat és kapcsolódó terminusokat, strukturált keresési logikává alakítja a kérdést (mezők, operátorok, kifejezések), és létrehoz egy Scopus-keresésre optimalizált keresőkérdést, amelyet a rendszer futtat. A funkció elsősorban kezdő kutatók, PhD-hallgatók, interdiszciplináris keresések, valamint gyors feltérképező (scoping) keresések esetében hatékony, ahol a klasszikus, manuális query-építés időigényes vagy bizonytalan – volt hallható Sasvári Péter előadásában. A szolgáltatás fő funkciói:
– Természetes nyelvű “beszélgetés” (kutatási kérdések formájában működik (pl. How does?, What impact?). Több lépéses párbeszédet kezel (“conversation”).)
– Deep research mód (Mélyebb, strukturáltabb elemzést ígér: fő kutatási irányok, fogalmi klaszterek, kulcscikkek és review-k. Időigényesebb, de analitikailag gazdagabb válasz.)
– Időbeli lefedettség (2003-tól napjainkig dolgozik a Scopus-indexelt tartalommal. Ez fontos korlát módszertani szempontból.)
– Konverzációs előzmények (A kutatási “gondolatmenet” követhető, oktatásban jól demonstrálható.)
Két vélemény a Scopus AI-ról: – “A Scopus MI alkalmazása a doktori képzésben nem rövid távú hatékonyságnövelő eszközként, hanem többéves kollektív tanulási infrastruktúraként értelmezendő. A fogalmi térképezés, a feltörekvő témák és a potenciális hipotézisek ismétlődő, közös értelmezése csak időben felhalmozódó módon alakítja át a kutatási gondolkodást és a műhelymunkát. Ennek megfelelően a Scopus MI hozzájárulása a Doktori Iskolák kreatív tudományos munkahellyé válásához közép- és hosszú távon, intézményesített használat mellett várható.” – Prof. Dr. Makó Csaba, MTA doktor, professzor emeritus (NKE)
– “1993-ban a könyvtári cédulák alapján raktam össze a PhD-hoz az irodalmat, 2008-ban a nagydoktorihoz már online adatbázisokat alkalmaztam, 2026-ban a D1-es cikkekhez pedig elengedhetetlen a Scopus AI használata, mivel a hatékonyság érdekében a versenytársak is alkalmazzák, de digitalizáció ide vagy oda, a szakirodalmat továbbra is nekem kell elolvasnom, feldolgoznom, az az alkotómunkához szükséges kreatív intellektusom megőrzésének alapja.” – Prof. Dr. Michalkó Gábor, MTA doktor, egyetemi tanár, doktori iskola vezető (PE)
Kapcsolódó: Az Elsevier útjára indította “tudományos igényű, MI-támogatott munkakörnyezetét” link
Miskolci Egyetem