A mesterséges intelligencia technológiák világa nem szűkölködik a meglepő érdekességekben. Nehéz szabadulni ettől a gondolattól, amikor az ember a kezébe veszi a neves Oxford University Press (OUP) könyvkiadó által készíttetett felmérést, amely a tanuló ifjúság és az MI-használat kapcsolódásait vizsgálta. Ráadásul – bár az OUP, ahogy a neve is utal rá, egyetemi szinteken mozog – ez a kutatás kifejezetten a 13 és 18 év közötti korosztályra, tehát a még közoktatásban tanuló diákságra vonatkozott. Elterjedt – részben empirikus tapasztalatokkal is alátámasztott – vélekedés, hogy a fiatal korosztályok előszeretettel és széles körben használják a generatív MI technológiákat, nem csupán magánéleti helyzetekben és témákban, hanem kifejezeten a tanuláshoz kapcsolódóan is.
A szakirodalomban, de a közbeszédben is már egy jó ideje terjedő félelem éppen arra vonatkozik, hogy a fiatal generációknál a chatbotok magát a gondolkodást váltják ki. Elterjedt az a sarkos megfogalmazás is (ráadásul felmérésekre, kutatási eredményekre hivatkozva), hogy az MI-használat egyenesen elbutítja az embert és a nagy nyelvi modellek használata alapjaiban rombolja a tanuló fiatalokban a kritikai gondolkodás készségét, hajlamát. Az Oxfordi Egyetemi Könyvkiadó bevezetőben említett kutatása éppen ezért szolgálhat meghökkentő eredményekkel. A publikált vizsgálati anyagból ugyanis az derül ki, hogy a közoktatásban tanuló brit diákok jelentős része éppen hogy negatívumnak tartja azt, hogy a mesterséges intelligencia “túlságosan megkönnyíti” az iskolai feladatok végrehajtását. A szigetország tanulóinak mintegy 80%-a használ rendszeresen MI-t, mindössze 2%-uk mondta azt, hogy jellemzően nem használ ilyen eszközöket az iskolai munkájában. Ugyanakkor a válaszadó MI-használó tanulók 62%-a nem bánná, ha az iskolai feladatok megoldása, az MI-használat ellenére, nagyobb kihívást jelentő, azaz nehezebb maradna. (via MI Újság)
Guardian