(Előző rész: link ) Az Ipsos UK egész Angliára kiterjedő, átfogó, kvalitatív kutatása meghatározta azokat a nemhasználó szegmenseket, akiknek a könyvtárak szolgáltathatnak:
– Az otthoni fotel kényelmét támogatók (a nemhasználók 24%-a): Pozitívan vélekednek a könyvtárról, de személyesen nem használják, pl. idősek, magasabb társadalmi-gazdasági hátterűek, tehetős környéken élők. Talán nem látják, mire is lenne jó nekik a könyvtár?
– Digitális és közösségi keresők (25%): A könyvtárakat közösségi központokként értékelik, de nagyobb digitális integrációra és kényelemre vágynak, pl. nők, fiatalabbak, etnikai kisebbségi hátterűek és teljes munkaidőben dolgozók. Nekik az életmódjukhoz igazodó, a digitalizációs igényeiket kielégítő szolgáltatásokra lehet szükségük.
– Elszigetelődöttek (23%): Alacsony szintű ismeretekkel rendelkeznek a könyvtári kínálatról. Úgy érzik, hogy jól jönne nekik a mások segítsége. Férfiak, idősebbek, nem diplomások és alacsonyabb társadalmi-gazdasági hátterűek gondolkoznak így. Alapvető változtatásokra lehet szükség a könyvtár kommunikációjában, hogy bevonzza őket is.
– Elutasító nemhasználók (9%): Lesújtó véleményük van a könyvtárakról, és erősen ellenállnak az elköteleződésnek, pl. férfiak, fiatalabbak, alacsonyabb társadalmi-gazdasági hátterűek. Nem bíznak az internetben. A legnagyobb kihívást az elköteleződés szempontjából ők jelentik.
– Lelkes elfogadók (19%): Többnyire pozitívan állnak hozzá a könyvtárhoz. Ők a leginkább elkötelezettek, pl. nők, nem teljes munkaidőben dolgozók, diplomások és magasabb társadalmi-gazdasági hátterűek. Lehetőség a könyvtárnak: a pozitív érzelmekből aktív használat válhat.
Beavatkozási javaslatok a könyvtárak számára:
1. A könyvtári elérhetőség szélesítése, és a közösségi média melletti elköteleződés. A könyvtár közvetetten lépjen kapcsolatba a nemhasználókkal, pl. partnere lesz a releváns szervezeteknek, részt vesz az online közösségekben és a közönség szegmenseire szabott tartalmakat gyárt és szolgáltat.
Cél: a sokszínű kínálat megismertetése, az elavult könyvtárkép megváltoztatása.
2. A könyvtár élénk közösségi központtá alakuljon át a partneri szolgáltatásokkal, pl. egészségügyi, koragyermekkori programok vagy állásbörzék. Ez a könyvtár láthatóságát is növeli, és új közönséget vonz. Egyetlen látogatás során több tevékenységben is részt lehet venni.
3. A könyvtár értékajánlatát is célszerű újragondolni azért, hogy a nem használók elfogadják a könyvtárat (rezonancia).
A nemhasználók számára célszerű előnyként kiemelni a fenntarthatóságot, a költségmegtakarítást és a közösségi kapcsolatot.
Gyakorlati megvalósítás: ezeket a beavatkozásokat meghatározott közönségekhez, helyi demográfiai adatokhoz vagy adott esetben szegmensekhez kell igazítani.
Szükség lenne monitorozásra és (váratlan, rendkívüli helyzetekhez) alkalmazkodásra is.
Célzott stratégiákat dolgozzon ki a könyvtár az elköteleződések fokozására. (Ref.: Szabó Eszter)
DCM Libraries