Szakmakultúránk több ponton nem támogatja a kreativitást, viszont vannak lehetőségek is. Egyrészt a gátló tényezők azonosítása és kiküszöbölése, másrészt a serkentő tényezők megismerése és gyakorlása. A könyvtáros ráadásul olyan helyzetben van, hogy ezeket az ismerekeket – hivatásából fakadóan tovább is adhatja. Optimális esetben a SEXI modell alkalmazásával, hogy ebbéli tevékenysége hiteles is legyen. (MG)
Egy hatodikos osztályban a gyerekek halálosan unják a történelemórát. Amikor a középkori városokat tanulják, a tanár hiába próbálja feldobni az órát az izgalmas részletek kiemelésével, még mindig csak annyi történik, hogy a tanár kint áll a katedrán és felolvassa az érdekes történeteket. Aztán egyszer csak történik valami: az iskola belevág egy új programba, bevonnak a történelemtanításba egy művészt, aki teljesen felborítja a szokásos tanórai menetet. Labirintust építenek, oszlopokat díszítenek, természetben található anyagokból középkori festéket gyártanak, ami annyira feldobja a gyerekeket (miközben rengeteget tanulnak is belőle), hogy még a végén a kirekesztett, senkivel sem barátkozó kislányból is sztár lesz, mert valamelyik feladatot ő tudja a legjobban megoldani.
Az igaz történet február 27-én hangzott el Budapesten, az Írók Boltjában, ahol Lannert Judit és Németh Szilvia, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ oktatáskutatói mutatták be a kreatív tanulásról szóló frissen megjelent könyvüket.
“Olyan történeteket tettünk be a könyvbe, amik valóban hazai iskolákban történtek meg, és mindegyiknek megmértük a hatékonyságát is. A könyvindító sztori azért is kiemelkedő, mert több perspektívából mutatja meg, hogy mire képes az iskolai oktatás, ha egy kicsit is kilép a saját komfortzónájából” – mondta Németh a könyvbemutatón.
Qubit (előfizetéses tartalom)