“Egyre kevesebben vannak, akik könyvtári kölcsönzés útján jutottak hozzá a legutóbbi olvasmányukhoz.” A könyvesboltban 27% gerjed vásárlásra, a családi könyvtár 23,5%-van a forrás. A legutóbbi olvasmányukhoz 6,3%-ban jutottak a magyarok a könyvtár segítségével – tudhatjuk meg Tóth Máté 2017-es kutatásából (ld. a forráslinken). Ha a jelenlegi trend folytatódik, akkor belátható idő alatt kritikus szint alá csökken a könyvtárhasználat link .
“A könyvtáraknak a legismertebb és a leggyakrabban igénybe vett szolgáltatása még mindig a kölcsönzés, amelynek a nagyságrendje azonban – a statisztikai adatok és könyvtárhasználattal kapcsolatos kutatások fényében – egyértelműen csökkent az elmúlt évtizedek során. A könyvtárak egyrészt új utakat is találtak és alkalmaztak a publikált tudás teljességének szolgáltatására, másrészt a nyomtatott könyvek mellett megjelenő elektronikus tartalmak a használók számára is egyre több vonzó alternatívát nyújtanak, amelynek hatásai egyértelműen érezhetők a papíralapú könyvek kölcsönzésének mutatóiban.”
A visszaszoruló kölcsönzés és tájékoztatási funkció mellett ígéretesnek tűnik a tanuló- illetve közösségihely-biztosítás (benne: közösségi iroda/coworking office), kis közösségek építése, melyet rendezvények támogathatnak. Az utóbbiak olyan társadalmi tünetekből, ügyekből kaphatnak ihletet, mint az elmagányosodás link , egészségi- és életmód-információ iránti igény link vagy link , illetve bármely helyben megjelenő közösségi igény. Ami persze megkívánja a könyvtáros közösségmonitorozó tevékenységét.
A könyvtárosnak azonban ezekre általában – érthetően – kevés a képzettsége. Így előtérbe kerülhet a különféle helybiztosítási, szervezési készég: a tartalmat meghívottak, és maguk a közösségek biztosítják (makerspace, benne repair café). (MG)
Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2018/7-8. ; KIT-összeállítás