Budapesten nő, vidéken csökken a könyvtárhasználók száma

… ez is kitűnik a KSH adataiból. E tényre Nyáry Krisztián is felhívta a figyelmet Fodor Péterrel készített interjúban link , itt Kovácsné Koreny Ágnes pályázatából idézünk. (p.8) (MG)

– A számokból jól látszik, hogy 2023-ra elmúltak a pandémia negatív hatásai, a használók visszatértek a könyvtárba, s egyre növekvő számban veszik igénybe a szolgáltatásokat. Ebben bizonyára jelentős szerepet játszott az is, hogy a fenntartó Fővárosi Önkormányzattal közösen meghozott döntés eredményeképpen a FSZEK nem zárt be 2022 végén, 2023 elején a fűtési időszakban, sőt, könyvtáraiban menedékhelyet, melegedőhelyet kínált a fővárosiaknak.

A beiratkozottak száma mintegy 4.000 fővel több, mint 2019-ben volt (annak ellenére, hogy három év után idén január 1-jével emelkedtek a beiratkozási díjak). A csak adminisztrációs díjat fizető, azaz a könyvtárat csak helyben használó, nem kölcsönző olvasók aránya jelenleg 17,8% (ez 2019-ben 20% volt).

Az 1,748 millió kölcsönzött és hosszabbított dokumentum több, mint 2019 azonos időszakában, de a kölcsönzött dokumentumok száma arányaiban továbbra is kevesebb. Ez azt mutatja, hogy az olvasók többet hosszabbítanak. Jelentősen megnőtt az előjegyzések száma, ami azt jelzi, hogy – valószínűsíthetően a pandémia idején működtetett, az előjegyzési szolgáltatáson alapuló Könyvtári Cserepontok igénybevételének hatására is – az olvasók szélesebb körben ismerték és szerették meg a szolgáltatást.

Óriási mértékben megnövekedett a Központi Könyvtárat turisztikai céllal felkeresők száma – ez a tény mindenképpen jelentős szerepet kell, hogy játsszon a Központi Könyvtár és szolgáltatásai fejlesztésében.

A könyvtár nemzetközi pozicionálásához az IFLA METLIB, azaz nagyvárosi könyvtári szekciójának évenkénti felmérését vehetjük alapul, amelyben a tagkönyvtárak teljesítményét vizsgálják a hozzáférés, a gyűjtemény, a használat, a gazdasági és pénzügyi mutatók, illetve a személyzet nagysága, összetétele alapján. Sajnos, a METLIB évek óta adós az összehasonlító adatokkal: a legutolsó ilyen összefoglalás 2016-ra vonatkozóan érhető csak el. Ez alapján az 1 milliónál nagyobb népességgel rendelkező európai városok könyvtárai között nagyságát illetően a FSZEK 2016-ban az elsők közé tartozott. A kölcsönzések száma tekintetében öt, a személyes látogatások száma tekintetében pedig mindössze négy könyvtár előzte meg a FSZEK-et.