Országos Közös Gyűjteményterv Hollandiában – kisebb ráfordítás, nagyobb hozzáférés

Hollandiában folyamatban van a 2026-2030-as Közös Gyűjteményi Terv (Gezamenlijk Collectieplan) elkészítése. A közművelődési könyvtári hálózat legfontosabb stratégiai dokumentuma azt határozza meg, hogy az elkövetkező öt évben hogyan válogassák, gondozzák és tegyék elérhetővé Hollandia-szerte a fizikai és digitális könyvtári tartalmakat. A projekt központi szereplői a Koninklijke Bibliotheek (Királyi Könyvtár, a nemzeti könyvtár), az SPN (a tartományi könyvtári támogató szervezetek hálózata) és a helyi könyvtárak.

A terv 4 fő pillére:
1. Digitális és fizikai egyensúly (hibrid könyvtár) – Miközben a digitális kölcsönzés (pl. az online Bibliotheek applikáció) robbanásszerűen nő, a könyvtár mint közösségi tér is felértékelődik. A cél, hogy a két gyűjtemény ne egymás mellett, hanem egymást kiegészítve létezzen (például a fizikai polcon QR-kód utaljon a digitális kiegészítőkre).
2. Inkluzivitás és diverzitás – Ez a 2026-2030-as időszak leghangsúlyosabb eleme. A gyűjteményeknek tükrözniük kell a holland társadalom sokszínűségét. Ez nemcsak többnyelvű könyveket jelent, hanem azt is, hogy a beszerzés során figyelnek a különböző kulturális hátterű, szexuális orientációjú vagy élethelyzetű szerzők reprezentációjára.
3. Fenntarthatóság (Green Collection) – A terv bevezeti a fenntartható gyűjteménykezelés fogalmát.
Területei:
– logisztika: A könyvtárközi kölcsönzés szállítási útvonalainak optimalizálása
– tartalom: Olyan anyagok beszerzése, amelyek segítik az állampolgárok ökológiai tudatosságát
– selejtezés: A kiselejtezett könyvek újrahasznosításának környezetbarát megoldásai.
4. Adatvezérelt állományalakítás – A 2026-os évtől kezdve még nagyobb hangsúlyt kapnak a prediktív algoritmusok. A könyvtárak közös adatbázisokat használnak annak elemzésére, hogy mely témák iránt ugrik meg az igény, így a beszerzéseket nemcsak megérzésre, hanem valós használati statisztikákra alapozzák.

A terv “közös” (Gezamenlijk), mert Hollandiában a könyvtárak már nem “szigetként” működnek, azaz ne vegye meg minden kisvárosi könyvtár ugyanazt a ritka szakkönyvet, hanem országos megosztott gyűjteményt használjanak. Így forrás szabadul fel, és a könyvtárak több pénzt fordíthatnak közösségi programokra, speciális helyi igényekre. (ref.: Gemini, MG)

(E híranyag további összefüggései a ‘Mit ér az a könyvtár, amelyben én nem vagyok benne?!’ c. előadásban hallhatók. Ha érdekel, írd meg: kit@gmconsulting.hu.)