Mark Peter Roget (hugenotta származék lévén franciásan ejtette nevét) eddigre sok tapasztalatot szerzett a traumakezelés terén. Nagyanyja, édesanyja, nővére súlyos depresszióban szenvedett, a család természetes állapota volt a káosz és a lelki gyötrelem. Mark Peter nyilván ezért is vált mániás rendszerezővé. Nyolc éves korától listákat írt: szavakat és kifejezéseket szedett csokorba, melyekben volt rokon értelmű és ellentétes, de akadt laza társítás is, aminek szemantikai mezeje [jelentése] csak kis részben fedte a többiét.
Idővel ezer fogalmat választott ki, és ezek köré épültek ki a jelentéshalmazok. Az ezer halmazt hat osztályba rendszerezte, melyek alosztályokra bomlottak, végül a szócikkek között kereszthivatkozások jöttek létre, ezzel pedig a gyűjtemény minden pontján több új csokor nyílt ki az olvasó előtt.
A listaíró közben orvosnak ment, gyűjteményét folyamatosan ápolta, de csak nyugdíjas korában véglegesítette “fogalomkörtárrá”, és 1852-ben Roget’s Thesaurus néven került nyomdába. Napjainkban már a sokadik átdolgozott kiadása van forgalomban. (A latin thesaurus a görögből ered /thesauros/, eredeti jelentése kincsesház, kincstár, raktár; a trezor / treasure / trésor / der Tresor szavak közös őse.)
Rosszindulatú kritikusai közönséges szinonimaszótárnak, “szűkagyú szerzők mankójának” szokták nevezni. Valójában egy megvilágosító kincsesbánya, ami elgondolkodtat és asszociációkra késztet. Szemünk előtt lebegteti, hogy mindig léteznek más opciók, mint amit rutinszerűen használunk, ugyanakkor segít a “mot juste” megtalálásban is.
Bűvös Szakács