Az érzelmi biztonság hiányát gyorsabban fel lehet ismerni, mint a meglétét. A pszichológiai fogalom népszerűvé válása előtt is tudható volt, hogy a szégyen és a félelem milyen bénító hatással van egy munkahelyi közösség életére. A munkavállalók személyes kapcsolatainak minősége kihat a szervezet sikerességére: ha a kollégák nem merik az ötleteiket képviselni, félnek cselekedni vagy felszólalni, akkor romlik az együttműködés hatékonysága, csökken a szervezeti alkalmazkodóképesség és visszaesik a szervezet hatékonysága is. Ezzel szemben a munkahelyi érzelmi biztonság megléte azt jelenti, hogy a kollégák megoszthatják legvadabb “félkész” ötleteiket is, megkérdőjelezhetik a staus quo-t, visszajelzéseket adhatnak egymásnak, és képesek a konfliktusos helyzeteket közösen feldolgozni.
“A biztonságos légkör megteremtése kockázatvállalással kezdődik.” Ha biztonságban érezzük magunkat munka közben, elkezdünk bízni magunkban és másokban, ami segíti az együttműködést. “A bizalom a csoportkohézió alapja” – hangsúlyozza Csaba. Innováció csak olyan környezetben születhet, ahol a munkavállalók bíznak magukban, illetve egymásban, és mernek kreatívak lenni. Nagyobb transzformációk is csak úgy valósulhatnak meg a szervezet minden szintjén, ha a környezet megtartó erővel rendelkezik, és lehetővé teszi a változtatást.
Kürt Akadémia