A felsőoktatási könyvtárak és fenntartóik egyre inkább úgy tekintenek az első generációs hallgatókra, mint olyan csoportra, amely nem kap kellő figyelmet, és amelynek tagjai valószínűleg akadályokba ütköznek a könyvtárhoz való hozzáférés és a könyvtárhasználat terén. Kevesebbet tudunk azonban az első generációs hallgatók információs műveltségi készségeiről, különös tekintettel arra, hogy eltérnek-e a készségeik a családi hagyományokat folytató társaik felkészültségétől. A Texas A&M Egyetemen (College Station, TX) viszont éppen ezt az összehasonlítást végezték el annak érdekében, hogy igényeikhez és szükségleteikhez igazítsák az információs műveltséggel kapcsolatos oktatást.
Az ACRL felmérésének moduljainak küszöbfogalmai:
– “A tekintély konstruált és kontextusfüggő” és “Az információ létrehozása folyamat”
– “Az információkeresés stratégiai felfedezés” (a keresések tervezésének, értékelésének és felülvizsgálatának folyamata)
– “Kutatás kérdezés” és a “Tudomány párbeszéd” (a tudásépítés folyamata, a tudás létrehozására figyelve
– “Az információnak értéke van” elv szellemében a tudományos információ létrehozásának normáira és azokra a tényezőkre fekteti a hangsúlyt, amelyek befolyásolják az információhoz való hozzáférést.
Bár az eredmények statisztikailag szignifikáns különbségeket mutattak az első generációs hallgatók és a többiek készségei között (a családi hagyományokat folytatók javára), a könyvtárosoknak arra kell koncentrálniuk, hogy az oktatást megelőzően felmérjék a hallgatók információs műveltségi készségeinek szintjét (a hallgatók többségéé családi háttértől függetlenül közepesnek bizonyult). Mindazonáltal a kutatás megerősítette, hogy érdemes kiemelt figyelmet fordítani az első generációs hallgatók információs műveltségi készségeinek fejlesztésére és arra, hogy a tudományos közösség részének érezzék magukat. (Az első generációs főiskolai hallgatók információs műveltségi készségeinek felmérése; Koltay T.)
Humanus