Az USA könyvtárainak jelentős tapasztalata van benne, hogyan kell áthidalni a digitális szakadékokat különböző életkorú és más-más háttérrel rendelkező emberek közt. A döntéshozóknak is érdemes megfontolni, hogyan kellene a meglévő könyvtári tapasztalatot és kapcsolatokat jobban felhasználni állami és lokális szinten. Így elkerülni a feleslegesen megkettőzött, költséges programokat, fejlesztéseket.
A könyvtárak gyakran élére állnak az együttműködéseknek, amelyekben a marginalizált csoportok szereplői megjelennek, és megosztják egymással tapasztalataikat. Többek közt fogyatékkal élők, színes bőrűek, alacsony jövedelműek. A könyvtár internethozzáférést, eszközöket, digitális tartalmakat és technológiai tréningeket nyújt számukra. Az eszközök közt megjelennek a fogyatékkal élők számára nyújtott speciális szoftverek és hardverek.
2019-ben 54 millió amerikai csatlakozott publikus helyről az internetre. Majd a pandémia alatt bővültek a szolgáltatások megerősített Wi-Fi kapcsolattal, hotspot kölcsönzési lehetőséggel, könyvtári járművekből szórt internettel. A nyilvános könyvtárak körülbelül egyharmada biztosít internetes hotspotokat.
A technikai háttér mellett a könyvtárak digitális készségfejlesztéssel is foglalkoznak. A közkönyvtárak 88%-a kínál formális vagy informális továbbképzést a
digitális műveltségi területen. Beleértve például a kritikus gondolkodás, problémamegoldás, élethosszig tanulás készségeinek fejlesztését. Továbbá akár programozási és digitális alkotási ismereteket.
A könyvtárak egyedülállóak abban, hogy
– Bármely méretű közösséget el tudnak érni. Köztük akár általános és középiskolai diákokat, a felsőoktatás hallgatóit, katonákat.
– Képzett személyzettel rendelkeznek a digitális méltányosság hiányosságainak kezelésében, és általában a digitális készségfejlesztésben.
– Különböző együttműködésekben vesznek részt, legyen szó a digitális egyenlőséget szolgáló koalícióról, állami munkaerőfejlesztésről vagy távegészségügyről.
Ennek megfelelően az American Library Association (ALA) a következőket javasolja:
– A döntéshozók vonják be a könyvtárakat a digitális egyenlőséget célzó programokba, hogy rajtuk keresztül erősíthessék a kommunikációt.
– Az állami és helyi iskolai szervezetek vonják be az iskolai és felsőoktatási könyvtárosokat a digitális egyenlőséget célzó fejlesztésekbe.
– A könyvtárak hangsúlyozzák jobban a technológiai lehetőségeiket, hogy segítsék a koordinációt a kormányzati szinteken, és javaslatokat dolgozzanak ki a finanszírozási programokra.
– A kongresszus tegye lehetővé a digitális méltányosság fenntartható finanszírozását olyan intézkedések révén, mint a Digital Equity Foundation Act.
– A szövetségi ügynökségek csökkentsék az adminisztratív és nyilvántartási akadályokat, amelyek korlátozzák a kis könyvtárak és más közösségi alapú szervezetek részvételét.
– A nemzeti könyvtár támogassa a könyvtárakat részvételben. Gyűjtse be és ossza meg a jó gyakorlatokat.
A(z amerikai) kormány nagy összegeket fektet a digitális esélyegyenlőség megteremtésébe. A könyvtárak jelentős tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren. Ezért nagyon fontos, hogy felhívják magukra figyelmet, és vezető szerepet töltsenek be tervezésben és megvalósításban. A könyvtárak jó megtérülést hozhatnának a projektekben. (ref.: Habók Lilla)
Benton Institute