Korrekt tudománykommunikáció kell!

(SDG 4., Minőségi oktatás) Belezuhantunk az áltudományok, a tudományellenesség és az összeesküvés-elméletek üregébe, amelyet a közösségi média és a koronavírus-járvány csak tovább mélyített – állítja a Krekó Péter és Falyuna Nóra szerkesztésében készült, Sarlatánok kora című tanulmánykötet. A könyvben szakemberek segítségével járják körül az áltudományok vonzerejének okait és veszélyeit.
… Ha egy gondolatnak nagyon ki van téve valaki, sokat hallja a környezetében, még akkor is meggyőzhetővé válik, ha eredetileg nem hitt benne. Az áltudományos tézisek és összeesküvés-elméletek egymásba játszanak és összekapcsolódnak. Aki például kételkedik a Covid létezésében, az nagyobb valószínűséggel hihet az antiszemita világösszeesküvés-elméletekben vagy a chemtrailekben és fordítva. Sőt az áltudományos és a politikai teóriák is sokszor kéz a kézben járnak: akik hajlamosak elfogadni, hogy a Covid és az oltások mögött háttérhatalmi manipulációk állnak, jobban hisznek a háborús propaganda állításaiban is, például hogy a háborús képsorokat csak megrendezik.
… fontos az is, hogy korrekten kommunikáljunk a tudományról: jelenjen meg például, hogy az adott kutatást ki finanszírozta. És ne keltsünk túlzott elvárásokat, mert az visszaüthet. A Covid elleni oltásokról kezdetben azt állították, hogy ha valaki beoltatja magát, nem kapja el a vírust. Ez nem bizonyult igaznak, ami sokakban keltett csalódást. A tudományt sem szabad mindenhatónak és tökéletesnek láttatni. A tudományos eredmények változhatnak, a tudomány folyamatosan korrigálja magát, jó lenne, ha ezt nem gyengeségnek, hanem erénynek látnánk. Magyarországon a tudomány túlzott felmagasztalása alacsony bizalommal, alacsony (és romló) tudományosismeret-szinttel jár együtt, ami tökéletes terepet nyújt az áltudományos manipulációhoz. Ezt hosszabb távon az oktatási rendszeren keresztül lehetne orvosolni, többek között azzal, ha a diákokat “beoltjuk” az áltudományos manipuláció ellen. Az áltudományt be kellene emelni az oktatásba mint a tudományos ismeretterjesztés eszközét. Áltudományos példákkal jobban el lehet magyarázni a valódi tudomány lényegét is, ami mélyebb, élményszerűbb tudáshoz vezethet.