A jelen feltáró kutatás a felsőoktatási könyvtárak kríziskommunikációs módszereit vizsgálja. A szerzők egy kérdőívet küldtek ki a Tudományos Könyvtárak Egyesülete (ARL) tagintézményeinek (főiskoláknak és egyetemeknek) könyvtári dolgozói számára, hogy képet kapjanak arról, kommunikálták-e a rossz híreket az intézmények partnerei felé a különböző kisebb, nagyobb, illetve felmerülő krízishelyzetekben, és ha igen, hogyan, ki és mikor. Az eredmények azt mutatják, hogy a válaszadók többféle kommunikációs stratégiát alkalmaznak, amelyek krízishelyzettől függően változnak. Az adatokból például kiderül, hogy a folyóirat- és adatbázis-előfizetések lemondását, illetve az egészségügyi és biztonsági kockázatokat lassabban kommunikálták, mint a hozzáférhetőséggel kapcsolatos híreket, és sokkal gyakrabban fordult elő, hogy az előbbi krízishelyzeteket egyáltalán nem is kommunikálták. A válaszadók más krízishelyzetekhez képest gyakrabban jártak el úgy a folyóirat- és adatbázis-előfizetések lemondásakor, hogy csak akkor kommunikálták a döntést, ha használóik konkrétan rákérdeztek. Míg a hozzáféréssel kapcsolatos problémákat, valamint az egészségügyi és biztonsági kockázatokat a könyvtárak általában a közösségimédia-felületeken és a honlapjukon keresztül kommunikálták, addig a könyvtárak partnerei a folyóirat- és adatbázis-előfizetések lemondásáról általában a kapcsolattartó könyvtárostól kapott személyre szóló e-mailek, az adott felsőoktatási intézmények dolgozóival való személyes találkozások, valamint a könyvtár honlapján közzétett hírek révén értesültek.
Az eredmények szerint a válaszadók gyorsabban kommunikálták a kisebb krízishelyzeteket, ugyanakkor inkább vonakodtak az olyan krízishelyzetekről tájékoztatni ügyfeleiket, amelyek ronthatják intézményük hírnevét. A különböző krízishelyzetekre adott eltérő válaszok gyakran ellentmondtak a jó gyakorlatoknak arra vonatkozóan, kell-e közölni a rossz híreket, és ha igen, ki tegye azt meg és mikor. Az eredmények rámutatnak, hogy a felsőoktatási könyvtárak számára elengedhetetlen az átfogó kríziskommunikációs tervek kialakítása, amelyek hangsúlyozzák a megfelelő időzítést és az átláthatóságot. (Rossz hírek közlése: kríziskommunikációs módszerek a felsőoktatási könyvtárakban; Autoref.)
Humanus