Norvégiában a Delphi-módszer felhasználásával vizsgálták 2018-2019 folyamán, hogy mi egy egyetemi adatgazdász (data steward) szerepe, és milyen szolgáltatásokat nyújt, továbbá milyen készségekkel és háttérismeretekkel kell rendelkeznie. Ennek modellezéséhez a felhasználói élmény (user experience, UX) módszertanából merítve három, különböző szerepköröket és támogatási szinteket képviselő, a szükséges személyiségjegyekkel rendelkező személyiségképet, ún. perszónát alkottak meg. (A tanulmány az “adatgazdász” fogalmát az adatkezeléshez kapcsolódó összes munkakör gyűjtőfogalmaként használja.)
A vizsgálat eredményeként kiemelhető, hogy érdemes lenne az intézményekben egy kutatástámogatásért felelős szervezeti egységet felállítani, amely együttműködne a könyvtárral, az informatikával és a kutatási irodával. Alapfeladatai közé tartozna az adatkezelési tervekkel kapcsolatos konzultáció és az adatkezelési képzések szervezése, emellett egyéb programoknak, támogató hálózatoknak és kurzusoknak is otthont adna. Állandó munkatársakkal (kutatásiadat-kezelési koordinátor, adatkurátorok), diákmunkásokkal (adattudományi- és PhD-hallgatók), illetve más szervezeti egységeknél dolgozó segítő személyzettel rendelkezne, szoros partnerségben az adatvédelmi felelőssel és a kutatócsoportok adatmenedzsereivel.
A három kidolgozott személyiségkép a következő:
– Kutatásiadat-kezelési koordinátor: számára alapvető a kommunikáció, valamint az intézményi eljárások és célkitűzések ismerete. Műhelyfoglalkozásokat és képzéseket tartanak a kutatásiadat-kezelésről, tanácsokat adnak a felmerülő kutatásetikai és jogi kérdésekben (magánélet és a szellemi tulajdonjogok védelme), és az adatkezelési tervek jóváhagyásáért is felelnek. Ismerniük kell az adatkezelési tervek készítését és a metaadatok használatát.
– Adatkurátorok: a FAIR-alapelvek őrei, tehát ügyelnek arra, hogy az adatok megtalálhatók, hozzáférhetők, interoperábilisak (együttműködésre alkalmasak) és újrafelhasználhatók legyenek. A metaadatok és a dokumentációk kezelése, valamint a származás (proveniencia) nyomon követése, továbbá az adatok kódolása, továbbítása, archiválása és az adatbányászat is az ő feladatuk.
– Adatmenedzserek: tudományterületi specialisták, akik a kutatócsoportok részeként dolgoznak, ahol ők végzik az adatok kódolását, rendszerezését, átalakítását. Az interoperabilitás biztosítása és a metaadat-szabványok alkalmazása náluk is megjelenik.
A három perszóna kompetenciái együtt az általános segítségnyújtástól a kutatócsoportokban folyó munkáig terjednek. (Perszónák felhasználása az adatgazdászok iránti igények virtuális megjelenítésére; ref.: Koltay T.)
Humanus