A COVID-19 miatt ismét nőtt az álhírek mennyisége az interneten, a közösségi médiában. Nagy a skála a megbízhatatlan forrásoktól a csak álhíreket közlő portálokig. A Pew Research kutatása szerint az amerikaiak fele nem tudja kiválasztani az igaz híreket. Egy másik 2019-es kutatás a középiskolások tudását mérte. Legalább kétharmaduk nem ismeri fel az eredeti forrást. Nem tudják megkülönböztetni a híreket a reklámoktól. (link )
Sokan attól tartanak, hogy a közelgő választások kapcsán tovább nő az álhírek száma. Edukáció kell. Erre több iskolai anyag is rendelkezésre áll.
– A tanárok nagy része az ellenőrző listákra alapoz, például CRAAP teszt. Arra ösztönöznek, hogy az olvasó ellenőrizze a forrás frissességét, relevanciáját, szerzőségét, célját. De ez a szakértők szerint nem elegendő.
– 2019-ben tényszerűség ellenőrzők alkották a COR tananyagot (link ). Segít kiértékelni az információt, 3 fő kérdés köré építve. Ki áll az információ mögött? Mi a bizonyíték? Mit mondanak más források?
– A SIFT (link ): és a SHEG a szükséges készséget gyűjti össze. A diákoknak érteni kell, a hírt kinek a nézőpontjából, érdekéből írták. Tisztában kell lenniük saját előítéleteikkel is.
– A Teen Fact Checking Network (TFCN link ) keretében fiatalok segítenek más fiataloknak a készségeket fejleszteni. Oktató videókat készítenek. Elmagyarázzák hogy működnek a keresők és a közösségi média hírfolyam algoritmusok. A Google hátterű Media Wise ellenőrzi és megosztja közösségi oldalakon a videókat.
– A News Literacy Project (NLP link ) tanároknak kínál információs anyagokat ötödik osztály felett. Vannak online kvízek és hírlevél az oktatóknak.
Amerikában már 14 állam törvénybe fektette a médiaműveltség fejlesztését. Ezért is fontosak ezek a források. Sokan elkezdtek fókuszálni a területre, lokális szinten is. De a szakértők szerint még mindig sok a tennivaló. (ref.: Habók Lilla)
School Library Journal