Az idei első félévében két és félezer bolttal lett kevesebb a friss adatok szerint. Így öt év alatt összesen húszezerrel csökkent a boltok száma, azaz minden hetedik bolt bezárt. Csökkent a boltos települések száma is: több a falu, ahol helyben már nincs bolt – értékel a blokkk.com.
A kisboltok tönkremenetele több oknak köszönhető. Hosszabb távú folyamat a térvesztés, így a döntő az erős piaci verseny, ahol a nagyobb alapterületű áruházak – nem csak a nemzetköziek, hanem a hazaiak is – adottságaik miatt eleve fölényben vannak a széles választékkal és a kedvezőbb árakkal, ráadásul folyamatosan terjeszkednek, az online csatornán is.
Sokat emlegetett kérdés volt 2017-ben és lesz 2018-ban, hogy a kisboltok nehezen, vagy egyáltalán nem bírják a megemelt minimálbér terheit. Feltehetően ez is döntő oknak számított a 2017 évben megfigyelt térvesztésben.
A kistelepüléseken a legnagyobb a baj, mivel ott nagyobbrészt élelmiszerboltok vannak, ahol a pult mögé már szakképzett eladó kell. Ez drága egy kisboltosnak, a 160 ezer forint feletti kötelező minimálbérrel. 2018-ban ez több lesz.
– A KIT-ben korábban már mutattunk példát a falusi kereskedelmi egység és a könyvtári szolgáltató együttműködésére – ugyanabban a térben, vagy ikerintézményként, ahol a boltos nyitja-zárja a döntően önkiszolgáló könyvtári helyiséget. A lényeg: a kistelepülés összevontan ugyan, de megtartja közösségi gócpontjait. A vonatkozó hollandiai fotókat ld.: link . A fotókon: játékbolt és könyvtár, illetve kocsma / kávézó és könyvtár – egy épületben, ikrekként. (De ugyanígy együttműködési lehetőség lehet pl. a posta és könyvtár.) (MG)
Napi