Mit keres egy agár a tanteremben?

Még mindig folyik a verseny: melyik hazai könyvtár vezeti be először az olvasásterápiás kutyát? Vö.: link (MG)
– Belépve az osztályterembe, nyoma sem volt annak a kellemetlen, torokszorító érzésnek, ami pedig minden iskolában el szokott fogni. A gyerekek egymással szemben ültek, és mindenki elmélyülve molyolt egy feladatlapon. A tanári asztalon egy tányérban almaszeletek, olajos magvak kínálták magukat, egy-egy gyerek felállt, odament Dórához, és feltette a kérdéseit a feladatra vonatkozóan, majd visszaült, és folytatta a munkát. Ez a kép fogadott, amikor beléptem a Tág Világ iskola első osztályos tanulóinak termébe.
Az iskolában három kutya is segíti az oktatást, mindhárman Helga kutyái. Egy agár, egy szálkás szőrű tacskó és egy vizslakeverék. Helga elmondja, hogy a gyerekek nem nyúzzák a kutyákat, akik azért így is hihetetlenül elfáradnak egy-egy “munkanap” után. Egy nap általában egy kutya van a gyerekekkel. Ők nem terápiás kutyák, ők “csak” jelen vannak a teremben: ezt nevezik állat asszisztált oktatásnak, ami egyedülálló Magyarországon.
Helga elmondja, hogy a gyerekek rendkívül odafigyelnek rájuk: nincs a földön szemét, mindig rend van, mindig van víz, csukva van az ajtó – felelős állattartást, felelősségvállalást tanulnak. Az ebek a tanulásba is bevonódnak, pl. van olyan kisgyerekek, aki kifejezetten az agárnak akar olvasni, odakucorodik hozzá, és felolvassa az adott szöveget. “A kutyák olyat tudnak csinálni a gyerekekkel, amit az ember/pedagógus nem.”