Politikai környezetünk kedvez az alternatív tények és álhírek megerősödésének. Az információszolgáltatás és véleménynyilvánítás közötti kapcsolat meghatározhatatlan területen mozog. Nem könnyen azonosítható az igazság hazugság határa.
Bár a hazug politikus, vagy szenzációhajhász újságíró nem újdonság, ám a fals hírek olyan sebességgel terjednek a világhálón, hogy már a korrekció, a bocsánatkérés is kevésnek bizonyul. Az amerikai elnökválasztás megmutatta, hogy mennyire komolyan kell venni az álhírek felbukkanását.
– Több országban is próbálkoznak a hamis hírek betiltásával. Ennek eredményességét még nem ismerjük. E kétélű fegyver a szólásszabadságot is korlátozhatja.
– Sokan vádolták a Facebookot is, mivel álhírek sokasága jelent meg a falhasználók oldalain.
– A szűrőbuborék miatt minden felhasználó az érdeklődési körének megfelelően kapja a híreket, és nem szerez tudomást az “ellentábor” véleményéről.
A választást követően a Facebook és a Google is ígéretet tett arra, hogy a már ismert, hamis híreket szállító weboldalakon betiltják a reklámokat, valamint egy hamis híreket beazonosító szoftver fejlesztése is előtérbe került.
– Mit tehetnek a könyvtárak? – A könyvtárosok már régóta feladatuknak tekintik, hogy a legpontosabb információval szolgálják közönségüket. Wikipédia is folyamatos korrigáláson megy keresztül szerkesztése során. (ref.: Nagy Marianna)
Az IFLA 8 pontos javaslatáról itt írtunk: link
IFLA