Hermann Zoltán, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont: A szakiskolások jó része aggasztóan gyenge alapkészségekkel végez. Nem csak azért, mert eleve gyenge készségekkel kezdenek. Lemaradásuk jelentősen nő a hozzájuk hasonló középiskolás diákokhoz képest is, sugallva, hogy a gyenge teljesítmény egyik oka maga a szakiskola.
Az elmúlt években jelentősen csökkent a közismereti tárgyak (például: matematika, irodalom, idegen nyelv) oktatása a szakiskolákban. A döntéshozók szerint “amit 8 évig nem sikerült elsajátítani, a közismeretis tanár nem fogja tudni pótolni.” Szókimondóbb vélemények szerint a mélyebb közismereti képzés felesleges: “szakiskolába nyilván nem azért megy a gyerek, hogy József Attilát és Babitsot olvasson.
A szakiskola alatt a teljesítmény romlik! Nyolcadik és tizedik között a középiskolások eredménye javul, a szakiskolásoké viszont visszaesik, szövegértésből és matematikából is. A rosszabb teljesítmény oka részben maga a szakiskola.
A szakiskolában tanulók létszáma alapján úgy becsüljük, hogy évente 7-12 ezer ember lép a munkaerőpiacra nagyon gyenge, elemi szintű alapkészségekkel. A Defacto szerint fontos lenne a szakiskolás tanulók közismereti oktatását bővíteni és a képzés minőségét javítani, hogy ezzel segítsük a diákok alapkészségeinek fejlődését.
Közkeletű érv, hogy a diákok hozzáállása a szakiskola kudarcának oka. A tények azonban azt sugallják, hogy nem egyszerűen a fiatalok motiváltságával van baj.
Index