Elsősorban a depresszió kezelésében tartják sokan hasznosnak ezt a módszert (kivéve a súlyosabb eseteket). De ilyenkor sem feltétlenül vidám olvasmányokra van szükség — magyarázza a bölcsész-, tanári és orvosi diplomával, továbbá három évtizedes gyakorlattal rendelkező, Salzburgban orvosként dolgozó Hász Erzsébet biblioterapeuta. A derűs írások ugyanis provokatívan hatnak egy depressziósra, mert az illető kizárva érzi magát a vidámságból, a reménykedő magatartásból. Vigyázni kell azonban a komorabb hangvételű történetekkel is. Egy komolyabban depressziós beteggel nyilván nem tanácsos például Goethe híres levélregényét, az 1774-es megjelenését követően öngyilkossági hullámot elindító Az ifjú Werther szenvedéseit olvastatni.
Nemcsak a depresszió kezelhető eredményesen biblioterápiával; például demenciás vagy szélütéses betegek állapotán is sikerült már javítani vele. Eredményesen alkalmazzák pánikbetegség, fóbiák, továbbá alvás- és magatartászavarok kezelésére is. Angliában pedig a The Reader (Az olvasó) nevű szervezet tagjai arról számoltak be, hogy reumás betegek fájdalmait tudták csökkenteni a módszerrel. Másként lehet hasznos a terápia elítéltek körében.
HVG (regisztrációval) 17. sz.