Nagy port kavart a nemzetközi sajtóban az a némiképp téves hír, amelyet minden valószínűséggel a brit Independent riportja indított el (a KIT-ben ld.: link Érdemes ugyanakkor utánajárni, mi igaz az egész felhajtásból, és hogyan néz ki valójában a jelenségalapú oktatás.
Az iskolákban 2016 augusztusától többek között az általános kompetenciákra fognak fókuszálni, és a tantárgyak közötti átjárhatóságra helyezik a hangsúlyt.
A projektalapú tanítás három nagyobb szakaszból áll: megismerkedés, kutatás, döntéshozás. (…) A következő fázisban a diákok minikutatást végeznek, különböző problémákkal szembesülnek, amelyeket közösen kell megoldaniuk. Az első fázisban felvetett problémákat igyekeznek ekkor megoldani, különböző tudományterületek módszereinek együttes használatával. A kutató, felfedező tanulás során nagyon fontos, hogy a csoport tagjai összehangoltan tudjanak együttműködni, következtetéseket levonni. Természetesen itt is lényeges, hogy a tanár a diákok számára olyan tevékenységeket szervezzen, amelyek érdekesek az adott korosztály számára, és amelyekhez tudnak kapcsolódni.
Nyest