‘Nincsen szó a tankönyvpiac államosításáról’ — nyilatkozta Hoffmann Rózsa még 2013 augusztusában a Hírtelevíziónak. Azóta sok minden történt. Pár nappal később például bebizonyosodott, hogy a közoktatásért felelős államtitkár akkor ismét hazudott.
A kiválóan teljesítő államosított tankönyvellátás sikerén felbuzdulva a tankönyvkiadást is államosította a kormány. Ezzel egy újabb 14 milliárdos piacot sikerült megkaparintani, majd a ‘megfelelő’ kezekbe újraosztani. Már akkor megírtuk, hogy ezzel bizony felmerül a veszélye annak, hogy az eddigi, sokszereplős tankönyvpiac helyetti monopolhelyzetet felhasználva a kormány ideológiailag is képére formálja a fiatal generációt. Akkor még sokan kételkedtek, ma azonban — amikor a piac 70 százalékát az állam birtokolja, a könyvekre pedig központilag bólintanak — egyre többen kritizálják a rendszert. Nem véletlenül.
Hoffmann Rózsa utolsó csapásként idén április 10-én küldte ki az állami iskolákba tankönyvlistáját, amelyben évfolyamonként és tantárgyanként szerepel, hogy miből lehet oktatni. A lista több tantárgyból, köztük történelemből és magyarból egyáltalán nem hagy választási lehetőséget a tanároknak: egy könyv van, abból tessék választani. A teljesen kifordult rendszer legszürreálisabb elemeként Hoffmann Rózsa levelében megszabta azt is, hogy az igazgatók tankönyvrendelését az állami vezetésű tankerületeknek is jóvá kell hagyniuk. Ezt a tankerületi vezetők pedig csak akkor tehetik meg, ha az iskolák a javasolt tankönyvekből választanak.
Ténytár