Ha egy gyenge íráskészségű gyermeket hagyományos módon, az írás gyakoroltatásával próbálnak fejleszteni, akkor ez alighanem az érintett heves ellenállását váltja ki, és csak az írással kapcsolatos ellenérzéseiben fogja megerősíteni. Viszont a gyermekek íráskészségének 60-70%-os javulását is eredményezheti az olyan gyakorlatsor, amelynek során a gyermek egyáltalában nem ír, csupán beszédértését erősítik.
Legalábbis erre a megállapításra jutott az előadók zöme a ‘Nyelvi képességek fejlődése és fejlesztése gyermekkorban’ c. konferencián, amely a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Karán zajlott.
A részt vevő kutatók, pedagógusok és logopédus szakemberek az óvodáskorú gyermekek spontán írástanulásának sajátosságait, a kisiskoláskori rossz íráskészség okait, lehetséges prevencióját valamint a felzárkóztatás lehetőségeit tárták az érdeklődő hallgatóság elé.
Galuska László Pál