A könyvtárak megtartása és számuk teljesítményemelkedés általi növekedése érdekében A könyvtárügy megerősítése és társadalmi szerepvállalásának stratégiája, 2026. (első lépcső; ‘Indulás’) dokumentum link felhasználta az alábbi holland tapasztalatokat is. (MG)
A statisztikai trendek alapján a holland könyvtárügy történetének egyik legdinamikusabb átalakulását éli át. Mark Deckers könyvtári tanácsadó jelzi: a klasszikus kölcsönzőhelyekből sikeres társadalmi-oktatási központokká (community library) válnak az intézmények. A legfontosabb statisztikai trendek és tanulságok:
– Látogatások – a látogatószám stabilan növekszik (bár még nem érte el a járvány előtti 60 milliós rekordot), amiben nagy szerepe van a meghosszabbított nyitva tartásnak és a 35 új fiókkönyvtárnak. A látogatók egyre több időt (gyakran másfél óránál is többet) töltenek a könyvtárban. (A statisztikákban érdemes lenne a puszta látogatószám helyett a “teljes tartózkodási időt” is mérni, mert ez sokkal pontosabban mutatja a könyvtári terek fizikai leterheltségét.)
– A könyvtár mint rendezvényhelyszín: a betérők 10%-a már célzottan valamilyen rendezvényre (képzések, közösségi programok) érkezik. Arányuk 2019-ben még csak 3,4% volt.
– A tagok száma robbanásszerűen nő, a kölcsönzés stagnál: a fiatal felnőttek (18-30 év) számára bevezetett ingyenes tagság miatt a felnőtt tagok száma brutálisan, 22%-kal nőtt. A fizikai kölcsönzések száma viszont 54 millió körül stagnál (vagyis egy főre egyre kevesebb kölcsönzés jut: a 2015-ös 20,1-es átlag 2025-re 14,1-re esett). Kialakulóban van egy “új típusú tagság”, amely már nem kölcsönzésről, hanem a helybenhasználatról és a programlátogatásról szól.
– Munkaerő: hat év alatt 33%-kal nőtt a fizetett státuszok száma, főként az olvasásfejlesztési és digitális kompetenciafejlesztési állami programoknak (pl. Boekstart) köszönhetően. Erőteljes a fiatalodás: az 50 év felettiek aránya 65%-ról 45%-ra csökkent. 10 éve alatt megháromszorozódott az önkéntesek száma, ami nem a spórolás, hanem a közösségi beágyazódottság jele.
– A finanszírozási anomália: bár a teljes önkormányzati támogatás papíron nőtt, a statisztikai torzít. A növekedés ugyanis abból az évi 60 millió eurós központi keretből származik, amelyet a kormány célzottan a helyi könyvtárak fejlesztésére (pl. Digitális Információs Pontok működtetésére) utalt ki az önkormányzatoknak. Ám sok önkormányzat ezt az összeget nem – vagy nem teljesen – továbbítja a könyvtáraknak, nem indexálták a támogatásokat az inflációval, sőt volt, ahol csökkentették is a helyi hozzájárulást. Bár a könyvtárak egy főre jutó támogatása tíz év alatt 16%-kal nőtt, az infláció ugyanebben az időszakban 35% volt, így a könyvtárak reálértéken jelentős forrásokat vesztettek.
Konklúzió: A holland könyvtárügy rendkívül sikeresen pozícionálta újra magát (széllel béleltek a vitorlák). A jövő kihívása a tömegesen érkező fiatal felnőtt tagok megtartása, a társadalmi hatás (impact) mérése, valamint a könyvtárügybe pumpált állami pénzek helyi, önkormányzati szintű elvonásának vagy elinflálásának megakadályozása. (Gemini, MG)
Mark Deckers